Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Proschwitzer; Erhart: Heimatkundliches Handbuch der Tschechoslovakei. Ism. Bruckner Győző 590

592 történeti irodalom. 591 a germán kultúrának elsőbbséget biztosít a szláv fölött és vitássá teszi e területen a szlávok autochton voltát is. Proschwitzer E. szorgalmasan kutatja a markomann, quad és egyéb kisebb germán törzsek kultúrájára vonatkozó emlékeket, de Felső-Magyarországra és különösen a Szepességre vonatkozó ebbeli adatai hézagosak és szerfelett gyérek. Proschwitzer jóllehet munkájában nagy gondot fordít a Szepességre, annak germán őslakóiról mégsem emlékezik meg, pedig a quadokon kívül ismerjük ottan a piengiták, svevek és asgardok szereplését.1 Újra kiemelendőnek tartom, hogy Proschwitzer E. egységes történelmi fejlődést nem is adhatott e tarka nemzetiségekből álló új állam múltjáról, mégis a német kultúrát tekinti közös kapocsnak, a mely a külön életet élő egyes nemzetiségek lakta eme területet már a múltban némileg egységes kult árterületté tette. Munkájának kitűzött czélját azonban cserben hagyta, mikor figyelmét nem annyira a művelődéstörténelem, hanem inkább a külső köztörténet, különösen pedig a hadjáratok története kötötte le. A morva és cseh herczegek, majd cseh királyok hadjáratai végtelen sorozatban vonulnak el szemeink előtt.. A sok harcz és az azzal kapcsolatos területváltozások aprólékos részletezése nem ad egységes képet a cseh herczegségnek és utóbb királyságnak különben is zűrzavaros belső állapotairól. Egyes közjogi és magánjogi intézmények kialakulását csak sebtiben említi a szerző, fejlődésüket és hatásukat alig kíséri figyelemmel. Részletesen és hosszasan fejtegeti a cseh és morva herczegek családi politikáját, viszályait, de e viszályok gazdasági indítékait nem mérlegeli. A munka elolvasása és tanulmányozása e miatt fárasztó és azért jóleső érzést kelt bennünk egy-egy művelődéstörténelmi fejezetnek közbeszövése. Ezek a művelődéstörténelmi fejezetek, a melyekben a német kultúrának nagy fölényét igazolja a szláv fölött, ügyes, szerencsés kézzel megírott részletek, a mélyeknél mindenkor tekintettel volt a szerző az összehasonlító nyelvészet legújabb eredményeire is. A szerző helyes érzéket árul el a művelődéstörténelmi jelentőséggel bíró anyag kiválasztásánál és feldolgozásánál is szabatos. Igazán meglepően szép és közvetlen hatást tesz a germán ősvallásról és őskultúráról szóló fejezet (8—16. lap). A germán ősalkotmányt azonban nem tartjuk köztársaság jellegűnek, hanem az a törzsköteléken épül fel, és a communitas, a Völkerschaft vagy Landesding nem köztársasági, hanem patriarchalis jellegű. Az államszervezet ismertetése jogtörténelmi szempontból hézagos. Az ősi állam-1 Lásd Die Urbewohner der Zips czímü czikkemet a Karpathenpost 1921. évfolyam 38. szám, Késmárk.