Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Zehntbauer; Richard: Einführung in die neuere Geschichte des ungarischen Privatrechts. Ism. Holub József 575

576 történeti irodalom. 576 és a svájczi ZGB. (1912) életbelépése óta még jobban feléje fordult a figyelmük, mert most már azt is vizsgálták, hogy egyfelől menynyiben hatottak e törvénykönyvek a mi tervezeteinkre, másfelől pedig, hogy mi mennyiben értékesítettük az ő gyakorlatból nyert újabb tapasztalataikat. A világháború folytán, a mely még szorosabbra kovácsolta azokat a kapcsokat, a melyek bennünket évszázadok óta a német birodalomhoz fűztek, e kérdések még jobban előtérbe kerültek s erős politikai jelentőséget is nyertek. Általános volt ugyanis az a meggyőződés, hogy a háború következtében szorosabb állami egyesülés jön létre a német birodalom és Ausztria-Magyarország között, a melynek igen fontos eszköze és elősegítője a magán-, per- és büntetőjognak közössége. A bizonyos határokon túlmenő, az állami önállóságot veszélyeztető közeledés ellen mindkét részről elhangzott figyelmeztetés ; német részről Below, a kiváló gazdaság- és jogtörténész is felemelte szavát ellene (Jahrb. f. Nationalökon. u. Stat. 1916.), azonban ő is hangsúlyozta a szoros gazdasági egyesülés szükségességét. Minthogy pedig ennek is előfeltétele a jogrend közössége, a »Rechtsvereinheitlichung« gondolata erősen foglalkoztatta a német és osztrák jogászokat s egész irodalma keletkezett. (Schiffer : Mitteleur. Recht, Franki : Der Zusammenschluss d. deutschen Reiches u. Ö.-U. auf dem Gebiete des Privatrechts, stb.). Heymann berlini professor könyve, mint czíme is mutatja, első sorban szintén ily jogpolitikai czéllal készült : azt kutatja, micsoda jelentősége van az új magyar polgári törvénykönyvnek a német birodalom és Ausztria-Magyarország közti jogegységesítésre nézve és keresi jelentőségét Németország jövője szempontjából. Ε mellett azonban bevezetést is óhajt nyújtani a mai és a készülő új magyar magánjogba, fontosabb intézményeinek történetébe és a további kutatásokhoz szükséges irodalomba. Mindehhez szerző azt az utat választotta, hogy áttekintést nyújt egész magánjogunkról ; a jogforrásokból indul ki s a személy·, kötelmi, dologi, család- és örökjog sorrendjében haladva, ismerteti az új tervezetet, kritikai megjegyzésekkel kíséri, igyekezve — mint írja — »das ungarische Privatrecht als eine Kulturerscheinung im Ganzen aufzufassen«. Szerző jogtörténettel "is foglalkozik — Brunner híres Grundzüge-jének 7. kiadása (1921) az ő gondozásában jelent meg — s nagy örömmel látjuk, mily érdeklődéssel merült el egyes jogintézményeink vizsgálatánál azon történeti alapok kutatásába, a melyeken mai magánjogunk nyugszik, s a kitűnő germanistának fejtegetései, analógiái rendkívül tanulságosak. Zehntbauer freiburgi professor könyve is részben hasonló törekvéseknek köszöni létrejöttét : a külföldi, főkép osztrák