Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Zehntbauer; Richard: Einführung in die neuere Geschichte des ungarischen Privatrechts. Ism. Holub József 575

történeti irodalom. 575 melyért a »nemzeti genius« nem nyert kárpótlást Martinovics és társai halálával. A mikorra Ürményi ismét vezetőállásba került, már csendes ember lett, a reactio teljes győzelmet aratott. A szép mozgalom pedig a nemcsak időelőtti, hanem egyenesen oktalan összeesküvéssel elperzselődött. A tüzet és hozzá az atmosphaerát egyaránt Martinovics teremtette meg. Nem egyszerű episod tehát a Martinovics-mozgalom a magyar nemzet életében, hanem annak fejlődésére végzetszerű súlylyal nehezedő tényező. Az udvart sem menti a fejlődés megakasztásáért mentő körülmény, de részéről a bizalmatlanság már régi keletű volt. Első eset volt azonban, hogy magyar emberek lettek szépen csengő, világmegváltó jelszavakkal nemzetük sírásói. Talán sokat is foglalkoztunk a probléma súlyos voltának fejtegetésével, de épen fontossága kényszerített rá. Mielőtt végleg búcsút mondanánk Fraknói könyvének, még egy, történetírásunk fejlődésére jellemző tanúságot kell leszögeznünk. Véleményünk szerint oly catastrophális, sokfelé ágazó esemény, mint az összeesküvés — vagy nevezzük tragédiának, de a hetvenes évekétől eltérő felfogással — és oly complikált egyéniség megismerése, mint Martinovics, nem lehetséges, míg az egykorú, egyszerűbb jelenségeket nem ismerjük; Történetírásunknak előbb kellett volna az oly derék magyar emberek életével foglalkozni, mint Ürményi, vagy pl. az Izdenczy gondolkozását irányító tényezőkkel tisztába jönni, mintsem Martinovics életével. Igaz, Martinovics sorsa érdekesebb, de életrajza a kort jellemző művek elkészítése után tanulságosabb lett volna. Sajnálatos, hogy a jegyzetekben a levéltári utalások nem elég pontosak. A helytartótanács felterjesztéseiről egyszerűen azt mondja a szerző, hogy az országos levéltárban vannak (42.1.) s a »Staatsrat irományait« (50. 1.) sem czitálja levéltári jelzés szerint, pedig ép e két hatóság actái pontos számmal vannak megjelölve. Mályusz Elemér. Ernst Heymann : Das ungarische Privatrecht und der Rechtsausgleich mit Ungarn. Tübingen, 1917. Richard Zehntbauer: Einführung in die neuere Geschichte des ungarischen Privatrechts. Freiburg (Schweiz), 1916. Margarete Berent: Die Zugewinnstgemeinschaft der Ehegatten. (Untersuchungen zur deutschen Staats- und Rechtsgeschichte. 123. Heft.) Brçslau, 1915. Az immár több mint félszázad (1869) óta készülő magyar polgári törvénykönyv sorsát a külföldi, főkép a középeurópai jogászvilág állandó érdeklődéssel kísérte. A német BGB. (1900)