Századok – 1921-1922
Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Nápolyi László - 499
500 MISKOLCZY'ISTVÄN a franczia érdekeket a tevékeny Boucicaut képviselte, a ki iparkodott minél erősebbé tenni a franczia befolyást ; Pisa szintén a franczia érdekkörhöz és XIII. Benedek obedientiájához csatlakozott. A conclavéból Cosmo de Migliorati került ki győztesen és VII. Incze nevet vett föl (1404—6).1 Az új pápa nehéz helyzetben foglalta el trónját. A ghibellin Colonnák és Savellik a főhatalmat a népnek, illetőleg a nép vezetőinek (banderesi) követelték s a Capitoliumot és más erődöket is hatalmukba akarták keríteni. A Colonnák örök ellenségei, az Orsinik, természetesen a pápa pártján állottak. Incze Mossardo vezérlete alatt sereget hívott be s László is erős sereggel vonult Rómába a lázadás leverésére,2 illetőleg, hogy egyengesse magának az utat Róma birtokához. Mint közvetítő szerepelt, a ki azonban oly ügyesen intézte a dolgát,· hogy magát nélkülözhetetlenné tudta tenni. így a pápa függésbe jutott a nápolyi királytól, a minek első eredménye a pápa azon határozott ígérete lett, hogy béke csak László érdekeinek biztosításával jöhet létre.3 A király a Campagnában Maremmában cápái helytartó lett. A római néppel kötött béke értelmében a senatort a pápa választja, a nép kéthavonként 7 governatort választ, a kikhez a pápa vagy László 3 tisztet delegál s ez a 10 ember intézi Róma pénzügyeit. A Szent Péter negyedet és az Angyalvárat a pápa kormányozza, László szenátor lett, ki ebben a minőségében beleszólhatott Róma hivatalnokainak a választásába. így fényes jövő nyílt meg előtte, életre kelt az első Anjouk hatalma.4 Lászlónak első dolga volt hatalmába keríteni a Castel S. Angelót ; VII. Incze megbízásából kamarása átadta Trója 1 Theod. e Niem így jellemzi őt : »Natus est e parentibus honesti et mediocris status ex insigni oppido Sulmone . . . Hic erat clarus doctor in iure canonico, expertus in eadem Romana curia in agendis . . . castae vitae et bonae famae, canendi et scribendi peritus, bonaru mlitterarum apprime doctus.« Raynaldusnál, 27. k. 11. § 1404. évhez. 2 »ad favorem Pontificis et Romanae Ecclesiae, ut concordiam interpolieret.« Delayto i. h. 1003. 1. 3 »Eidem regi promittimus ad concludendum de dictae Ecclesiae unione per nos, aut fratres nostros non venire, quominus de utriusque partis consensu idem rex Ladislaus in pacifica possessione ac titulo regnorum suorum, prout ad praesens existit, sit et remaneat rex illustris etc.« Rayn. 27. k. 12. §. 1404. 4 Gregorovius i. m. VI. k. 557—60. 1. — L. Leonardus Aretinus előadását. Rayn. Annal. 27. k. 16—18. §. 1404-hez. Már ekkor látja Leonardus László terveit, ki »Romanos nec prius quietos sua praesentia in Pontificem concitavit«. IT. o.
