Századok – 1921-1922

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Széchenyi döblingi évei 465

gróf széchenyi istván döblingi évei. 483 és lélektani tapintattal ritkán egyesült hasonló czélú irodalmi munkában. Az intelmek gyöngédsége és szelíd iróniája, az a melancholia, melylyel az író a maga megtört életéről beszél, szembeállítva azt a virágkorába szökkent ifjú reményeivel, változatos hangulatok által teszik vonzóvá ezt a kis paedagogiai remekművet. Még a rendőrminister elnöki titkárának is feltűnt ez a munka, midőn az elkobzott iratokat átvizsgálva, rábukkant. Necasek Károly jelentéséből Károlyi igen találó ítéletet idéz : »A lélektani és paedagogiai ismeretek leggazdagabb kincsei vannak ez iratban felhalmozva — írja Necasek — és ritka életbölcsesség fénye ragyog ki belőle minden lapon. Még a grófra egyébként oly jellemző rhapsodikus írásmodor is kerülve van e kis műben s az egész gyönyörű logikájával teljesen egyöntetű.« Ki hitte volna, hogy az absolut-korszaknak egy cseh nevű rendőrtisztje ennyi sympathiával és ízléssel beszélt Széchenyinek egy munkájáról P1 Bármily szeretettel dolgozott Széchenyi e munkáján, az apai nevelő tisztje nem volt elég neki. 1857 elején beleélve magát régi nemzetnevelő hivatásának gondolatkörébe, arról értekezik az Önismeret czímű munkájában, hogy miként lehetne önismeret által az emberek testi és lelki tökéletesítését előmozdítani, mert e szebbítés előmozdítása legfőbb hivatása a fejedelemnek, sőt minden embernek. A régi moralista írók példáját követve, sőt azok laza szerkezetét felül is múlva, sokféléről beszél. Csapkodja egyebek közt Bach rendszerét, majd I. Napoleon bukását eredeti és igen figyelemreméltó módon magyarázza. Az Önismeretben Széchenyinek több régen hangoztatott eszméje csendül fel újra, még a misericordianus állambölcsesség, vagyis a rosszul alkalmazott könyörületesség ellen intézett harcz is. Pedig ezért a harczért akkor, mikor az önkínzás monomaniája hevesen gyötörte, élesen vádolta önmagát. Ε szerint az Önismeret, valamint az Intelmek arra mutatnának, hogy Széchenyi öntúdata 1857-ben már felülemelkedett az önvádakon és hogy belső életében egészen elült a vihar, mely ott 1852-ig dúlt. De ez nem így volt, a mint még látni fogjuk. Az Önismeretben a testi élet tökéletesítése themájáról át akart térni Széchenyi »a lélek terére«,2

de idáig már el nem jutott, mert 1 Károlyi I. 143—147. 1. és 493 — 551. 1 2 Önismeret. Irta gróf Széchenyi István, Budapest, 1875. A fönt említett harezra nézve 1. 177. 1. és kk. 31*