Századok – 1921-1922
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Széchenyi döblingi évei 465
484 angyal dávid. 1857 május 3-án az általános elmélkedéseket abbahagyva, hozzáfog a magyar kormányrendszer ostorozásához és folytatja a munkát szakadatlanul november 6-ikáig. Ε méreteire is hatalmas magyarnyelvű szatíra Károlyi e kiadványában jelent meg először. Ugyancsak Károlyi magyarázta meg a sajátságos tárgy változtatás okát. Széchenyi akkor tért át a szatíra megírására, midőn az uralkodópár megkezdte körútját Magyarországon. Széchenyi jól tudta, hogy az utazás lényegében propaganda a Bach-kormány részére s hogy a nemzet az utazáshoz fűzött reményekben csalódni fog. Haragja fellobbant, s míg az Önismeret kezdetén csak mellékes czélzásokban csendesen gúnyolta a kormányt, a május 3-ikán kezdett folytatásban a gpnynak, a haragnak olyan jégesőjét zúdítja Bachra és felséges urára, hogy csodálatos.1 Az a saeva indignatio, mely a Swift szívét szaggatta, teszi szatirikus íróvá Széchenyit is. Haragjának főoka a végtelen fájdalom, mely a szabadságharcz mártírjainak kivégzése miatt tölti el lelkét. A mióta a legnemesebb magyarokat felakasztatta az uralkodó, azóta »ezen életkioltási methodus megszűnt becstelen lenni«.2 Irtóztató invectivákkal árasztja el ezért a szívtelen ifjú uralkodót és tanácsadóit, Schwarzenberget, a »halavány, vér után szomjazó vampyrt«, a »fiacker-eszű Gríinne Károlyt« és Bacht, a »rühöskutyát«.3 A dynastikus érzésű főúr haragja oly féktelenül tombol, hogy a Habsburgok bűneit is kikeresgéli · a történetből; idézi Wallenstein, Sobieski, II. Rákóczi Ferencz emlékét és Mária Lujzát is, a kit a császár odadobott a nagy franczia basának. Ez a faj, úgymond, századok óta csúfot űz az emberiségből.4 Haragjának másik forrása Bachnak összpontosító, németesítő és a magyar területet szétdaraboló politikája. Szítja még haragját az 1857-iki utazás, a gróf Dessewffy által szerkesztett petitio el nem fogadása és a király makacs ragaszkodása az alkotmányellenes rendszerhez. Haragja néha felséges pathosban tör ki, majd vérig sértő gúny és néha gyilkos szójátékok sziporkáit szórja. Izgatott idegeinek feszültsége néha ellankad, ilyenkor az olvasó »homokban gázol« mint Károlyi oly találóan mondja. Széchenyi e nagy munkájában a humor egy remekművének anyaga 1 Károlyi II. kötete: A Néhány Bevezető Szó a kötet elejéa talán a legszebb magyar történeti forráskritika. 2 Károlyi II. 203. 1. 3 U. o. 48-83. 1. 4 U. o. 125. 1. I
