Századok – 1921-1922
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Széchenyi döblingi évei 465
482 angyal dávid. ki fájdalmát olyan készséggel, mint azelőtt, és látogatókat is fogad. De 1856-ig nincs nyoma annak, hogy következetesen foglalkozott volna irodalmi vagy politikai tervekkel. Ellenben az örökös sakkjáték arra mutat, hogy kínos gondolatoktól kívánt szabadulni. V. Irodalmi és politikai tevékenység. Széchenyi 1856-ban egy Szerelem — Szeretet czímíí aesthetiko-ethikai értekezéssel kezdi meg irodalmi működését. »Első erőpróbája a gyógyulás küszöbén belül«, mint Károlyi mondja e töredékben maradt kis értekezésről, melyet csak ismertet, de nem közöl. Úgy látjuk, hogy ez értekezés bizonyos kapcsolatban van Széchenyi önvádjainak egyik irányával. Azelőtt gúnyolta a magyar elbizakodottságot, hevesen korholta a magyarság hibáit ; Döblingben bánattal gondolt erre a hajdani szokására, és most minden kiválónak tűnt fel neki, a mi magyar. Egyebek közt gyönyörűsége telt abban, hogy fejtegesse a magyar nyelvnek gazdagságát árnyalatokban és jellemző fordulatokban.1 Lám, egy élő nyelv sem tudja megkülönböztetni a szeretetet a szerelemtől.2 A magyar nyelvnek ez az elsőbbsége ösztönzi arra, hogy a két érzés különbségét fejtegesse. Már ifjúkorában kedvelte a moralistákat. Később is szívesen kitért ethikai és lélektani fejtegetésekre mindenkor, akár a lovakról, akár a hitelről vagy az adóról értekezett. Leginkább e kitérésekből fejthetjük ki munkássága alapgondolatát, a nemzetnevelés tervét és annak módszereit. Döblingben e módszerekkel többé nem kellett foglalkoznia,, de moralista hajlamait kielégíthette abból az alkalomból, hogy fia 1857-ben húsz éves lett. Számára írt egy paraenesist, olyan talizmánt adott neki, mint a minőt ő kapott apjától. A mit Lord Chesterfieldnek fiához írt levelei dicséretére mondott Sainte-Beuve, hogy fiának épülésére nem értekezést írt a kötelességekről, mint Cicero, az Széchenyi Intelmeire is illik. Ez nem cicerói munka, mint a Kölcsey Paraenesise, hanem a legvalódibb és legbölcsebb apai szeretet sugallja Széchenyi intéseit. Ily féltő apai gond ennyi életbölcsességgel 1 Dicsérte például Kürnberger Ferdinand német költő előtt, a kivel 1859 óta sokat érintkezett, ezt a népies szólamot : »Ez a legény a gáton«. (L. Erinnerungen an Széchenyi, von Ferdinand Kürn berger, Wien, 1866. 16. 1.) 2 Károlyi I. Γ43. 1.
