Századok – 1921-1922

Tárcza - Karácsonyi János: A váradi káptalan megrontása 440

446 tárcza. Ez is mutatja, hogy a váradi székeskáptalan Báthory István várkormányzósága idején bízott abban, hogy fenntart­hatja magát még hosszú ideig s végezheti kötelességeit. De már 1564-ben és 1565-ben olyanok részéről érte súlyos csapás a székeskáptalant, a kik Szent László ez alkotá­sát inkább védelmezni voltak hivatva, mint pusztulásra juttatni. 1563-ban Lengyelországból Gyulafehérvárra költözött Blandrata György orvos és egyúttal nagy hitújító. Ez csak­hamar rávette az ingatag, ifjú és már akkor nyavalyatörésben szenvedő fejedelmet, hogy az evangélikus (lutheránus) val­lásra térjen át. Egy alkalommal vadászatra küldték ki a Báthory testvéreket a fejedelmi udvarból s azalatt a feje­delem két szín alatt áldozván és az evangélikus főpaphoz járulván, nyíltan elszakadt a katholikusoktól.1 Vele együtt lett evangélikussá Csák Mihály, a kanczellár és egyúttal váradi nagyprépost 1564-ben. A fejedelmi udvarban nagyon járatos Gromo András 1565 június végén nyíltan írja Csák Mihályról, hogy ő »a lutheránusok pártfogója«2 s az 1564-iki erdélyi vallásügyi határozatokon is meglátszik, hogy a kan­czellár már szakított a katholikus vallással. A másik nagy úr, a kinek részéről végzetes csapás érte a váradi székeskáptalant, volt Miksa magyar király. 1564 őszén újra háború tört ki Miksa király és János Zsigmond között. János Zsigmond serege kezdette, de Miksa hirtelenében erős sereget gyűjtött, s ez 1565 elején bevette Tokajt, Szatmárt, Nagybányát és Erdődöt. Nyitva állott az út Erdélybe. János Zsigmond erre annyira megijedt, hogy 1565 márczius 7-én békét kért. Megbízottai Miksa hadvezéré­vel, Schwendi Lázárral e hó közepén Szatmárt már bizonyos békepontokban meg is egyeztek. 1565 márczius 24-én tehát János Zsigmond fejedelem Báthory Istvánt, a váradi vár kormányzóját ünnepies követként Bécsbe küldötte, hogy Miksa királylyal a békét végleg megkösse. De alig indult el Báthory bécsi útjára, megjött Konstanti­nápolyból Gyulafehérvárra Kornyiti Békés Gáspár tele fel­lengző reményekkel és erős bizakodással a török segítségről. Ε Békés Gáspár előbb a kálvinista Petrovich Péter udvari embere és mind a politikában, mind a vallásügyekben annak követője volt. Ε tagadhatatlanul nagyeszű és ékesszólású 1 Possevino : Transilvania. Kiadta dr. Veress E. Budapest, 1913. 94 1. 2 Archiv des Vereins für siebenbürg. Landeskunde. Neue Folge. II. Kronstadt, 1855. 3 — 74. Hunfalvy : Az oláhok története. II. LIII.

Next

/
Thumbnails
Contents