Századok – 1921-1922
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 433
434 történeti irodalom. 434 hogyan harczol az utóbbi években — 1916, de főként 1918 óta — az angol rendőrség és katonaság az ir nemzeti mozgalom ellen. Mindennek daczára, vagy tán épen ezért, a sinn-fein irányzat ereje naprólnapra nő. — Ádám Iván folytatja és befejezi »Bertalan, veszprémi püspök ( 1226 —1244) « czímű dolgozatát. Folytatja közléseit a püspök által alapított és épített veszprémi apácza-kolostorról és templomról s megemlékezik arról a lendületről, melyet az építkezés az egyházmegye területén általában vett. — A harmadik fejezetben (Bertalan mint mentő és restaurator) a püspöknek a tatárjárás alatt és után játszott szerepével foglalkozik a püspöknek 1244-ben bekövetkezett haláláig. — Egyed István »A király törvényszentesítési jóga« czímű czikkében az államfő törvényszentesítő jogának különböző alakjait mutatja be s előadja, milyennek képzeli a törvényszentesítési jog reformját. — Brisits Frigyes ismerteti Tormay Czeczil »Bujdosó könyv n-ét, Lukcsics József Horváth Jenőnek »Diplomácziai történelem« czímű művének I. részét. Május. — Relkovic Néda »Patrona Hungáriáét czímen a magyar Mária-kultusznak, s főként a »Patrona Hungáriáé« gondolatnak történetét adja vázlatban a kereszténység behozatalától a vörös uralomig, felemlítve azokat a formákat — képek, szobrok, irodalom, ünnepélyek, zarándoklatok, stb. — a hogyan ez a kultusz a századok folyamán megjelenik. Végül kiemeli a »Patrona Hungáriáé« tiszteletének nemzeti jelentőségét. — A könyvismertetések között Balanyi György Jablonkay Gábor S. J. : Loyolai szent Ignácz, Jézus társasága alapítójának élete és működése I. kötet. 1491 —1541 ; Lukcsics József Buday László : A megcsonkított Magyarország ; B. J. pedig Surányi Unger Tivadar : A gazdasági válságok történetének vázlata czímű művekkel foglalkoznak. Június. — Tóth Tihamér »Királyság vagy köztársaság« czímen, miután a köztársaság jellegét és formáit bemutatta, népies formában felsorolja azokat az érveket, a melyek a királyság mellett szólnak általában, s katholikus szempontból különösen. — Balanyi György »Dante Alighieri kora« czím alatt a XIII. század végét s a XIV. elejét főként philosophiai, politikai, publicistikai eszmevilágában jellemzi, felvonultatva az akkor egymással szembenállott irányzatokat, különös tekintettel Firenze szellemi és közéletére. Végül vázolja Dante viszonyát ez eszmeáramlatokhoz. — Lukcsics József A pannonhalmi Szent Benedek-rend történetének VI. A. B. köteteit ismerteti, a mely a pannonhalmi főapátság történetének hatodik korszakát, 1802-től napjainkig tárgyalja. — Kamocsay Jenő Schillinger Ferencz »A Duna folyam jogviszonyai, különös tekintettel a trianoni béke által létesített állapotokra«, Birkás Géza Petrovics Mihály : »A civilizáczió és a francziák« czímű munkákat ismerteti. Szeptember. — A czikkek közül említést érdemelnek : Túri Béla »Sajtóreform és sajtóetika«, Kari Lajos »Lafontaine élete és jellemen és Agárdi László »Kemény Zsigmond és a vallásfelekezetek« érdemelnek részünkről figyelmet. — A könyvismertetések között Hudyma Emil Hillebrand—Bella : Az ősember és kulturája, Trikál József Nagy József : A filozófia története, Bartha József pedig Horváth János : Aranytól Adyig czímű munkákkal foglalkoznak. Október. Balanyi György »Szent Ferencz harmadrendjének alapítása« czímen ismerteti a Sabatier és Mandounet körül csoportosuló ellentétes felfogásokat a harmadrendről, annak lényegéről és czéljáról. Sabatier nézetét teljesen elvetve, megállapítja, hogy itt valóban egészen külön rendről van szó, melynek az alapítása is
