Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 433

történeti irodalom. 433 reich-Ungarns und Russlands in Mazedonien 1903—1908. Gotha. 1918.) ismerteti, a mely értékes adalék a háború előzményeinek történetéhez. 2. Heft. M őriz Ritter Fraknói Vilmos munkájának (Die ungarische Regierung und die Entstehung des Weltkrieges. Wien. 1919.) részletes tartalmi ismertetését adja, minden kritikai megjegyzés nélkül. — W. Andreas szerint Hasenclever munkája (Die orientalische Frage in den Jahren 1838—1841. Leipzig. 1914.) a tengerszorosokra vonatkozó egyezmény létrejöttének első kimerítő pragmatikus összefoglalása. Katholikus Szemle. 1921. január. Hetényi Gyula Szocziális kultúránk válsága czímmel társadalmi bajainkról czikkezik, szembehelyezkedve a materialista alapon álló sociális elméletekkel. — Komocsay Jenő ismerteti J. M. Keynesnek »A béke gazdasági következményein czímű munkáját. Február. — Fatrosi János »A moldvai csángó magyarok« czímű érdekes czikkében a csángók eredetéről szól, majd megemlítve történetüknek néhány kiemelkedőbb mozzanatát (az első magyar bibliafordítás), rámutat arra, hogy a csángók között az utolsó két században a magyarság sajnálatos módon csökken. Különösen figyelemmel van az egyházi statistika adataira. Ezeket a hullámzásokat több falura vonatkozólag számszerű adatokkal illustrálja. — Geyer József : Az egyházi zene története dióhéjban czímmel pár lapon végigvezet az egyházi zene egész fejlődésén Szt. Ambrosiustól Brahmsig és Regerig. Az adatokkal, nevekkel túltelített derekas czikket ismertetnünk nincs módunkban. — Kari Lajos ismerteti Baranyai Zoltán : A franczia nyelv és műveltség Magyarországon. XVIII. század czímű munkáját. Márczius. — Kelemen László Politika és evangelium czím alatt az újabban különösen Németországban sokat emlegetett politikai kereszténység jelentőségét fejtegeti. — Ádám Iván »Bertalan veszprémi püspök (1226 —1244) « czímű dolgozatának első részét kapjuk. Az első fejezet azokkal a perekkel foglalkozik, melyeket a püspök főleg Uriás pannonhalmi apáttal, a budai szőlősökkel meg a kapornaki benedekrendi konventtel folytatott, s melyek tárgya túlnyomóan tizedkérdés volt. A második fejezet a püspök politikai és építészeti tevékenységével foglalkozik. A politika főleg azon a réven került Bertalan életébe, hogy természetesen neki is állást kellett foglalnia abban a harcban, a mely II. Endre és IV. Béla irányzata közt az előbbi uralkodásának utolsó éveiben folyt, továbbá mint egyházfejedelemnek, része volt azon küzdelemben, a mit az egyház folytatott .Endre nemzetrontó kormányrendszere ellen. — Adatokat közöl a püspök hitbuzgóságáról és egyházi szerepléséről, majd áttér Bertalan építkezéseire, illetve alapításaira. Itt első sorban a domonkos-rendi apáczák veszprémi klastromáról és templomáról van szó. Bőven elmondja a szerző, milyen javakat kapott a klastrom a püspök jóvoltából. — Az ismertetések rovatában Wolkenberg Alajos Hetényi Gyula : A nőkérdés ; Szunyogh K. Ferencz Cuthbert Butler : Benedictine monachisme ; Birkás Géza Hankiss : Philippe Néricaidt Destouches ; — i. Székely István : A forradalmak útja és a keresztény politika czímű munkákról számolnak be. Április. — Patek Ferencz : Három nemzedék < czímén Szekfü Gyula ismeretes könyvét méltatja. — Motesiczky Károly »A katonai rémuralom Írországban« czím alatt főként a Párisban tartózkodó forradalmi ir kormány röpiratai nyomán igyekszik képet adni arró'l, Századok, 1922 I—V. fűzet. 28