Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Szabó Ervin: Társadalmi és pártharczok a 48–49-es magyar forradalomban. Ism. Mályusz Elemér 410

történeti irodalom. 415 Lipcse, 1851.) hivatkozunk, a melynek elfogulatlansága minden kétségen felül áll.1 Einhorn kénytelen elismerni, hogy a polgárság reactiója oly heves volt, hogy hatása alatt a liberálisokból álló minisztérium, mivêl a polgárság formális lázadásától félt (76. 1.), visszavonta javaslatát, a mely szerint a zsidók is elnyerték volna a választójogot. Kossuth maga is kijelentette, hogy a kormány retrográd lépése a zsidók érdekében történt, mert ha emanczipálnák őket, kitennék ellenségeik gyilokjának és egy második Bertalan-éj következnék be (73. 1.). Nyilvánvaló, hogy itt nem valami szórványos jelenség, hanem egy egész társadalmi osztály általános küzdelme áll előttünk, a mely a legfőbb kormányszerv működését is befolyásolta. Sajátságos, — ismételjük — hogy Szabó Ervin erről semmit sem szól. Lehetetlen, hogy ő, a ki pl. oly éles szemmel felismerte, hogy »a nemzetiségek lázadása, résztvevőinek tömegét és e tömeg lelkületét tekintve, lényegében nem volt más, mint parasztforradalom«, a melynek azonban nagy előnye volt a magyarság felett, hogy voltak művelt vezetői, ne ismerte volna e mozgalmat, hogy az ő figyelmét, a ki oly alaposan áttanulmányozta a szabadságharcz irodalmát, Einhorn könyve kikerülte volna. Hogy itt tudatos elhallgatással állunk szemben, annak bizonyítéka az a kritikája, a melylyel Janotyckh v. Adlerstein-nek a Schwarzenberg-kormány megbízásából határtalan magyargyűlölettel és mérsékelt antisemitismussal írott könyvéről (Federzeichnungen. Eine Reihe von Skizzen, den socialen und politischen Zuständen in Ungarn vor und während der Revolutionszeit entnommen von.. . Wien, 1850. 2 kötet) szól, a mely többek között 1 Csak két passzust óhajtunk idézni : A polgárság zsidóellenes állásfoglalása szomorú, de érthető. »Der höhern Bildung ermangelnd, und von jeher gewöhnt, seine Verhältnisse vom beschränktesten Gesichtspunkte aus aufzufassen und nur in endloser Anhäufung von Zunftschranken und Kastenbarrieren seine Stellung gesichert zu sehen, zitterte er bei dem Gedanken, dass der heranziehende Sturm diese Schutz wälle niederreissen und — wie er meinte — unter den Ruinen derselben seinen Wohlstand vergraben könnte.« (73. 1.) — A pesti polgárságról írva kijelenti, hogy ez csak üzleti könyveivel foglalkozott s soha zsidóellenes pamphletet el nem olvasott volna. Maga is ritkán járt templomba s így nem kívánta a zsidók áttérését. »Aber eben weil er durch und durch Geschäftsmann, weil er nur die Erwerbslust des gewöhnlichen, ohne die Intelligenz und Humanität des höhergebildeten Industriellen und Handelsmannes besass, sah er in dem jüdischen Konkurrenten einen argen Feind, den er sich um jeden Preis »vom Halse schaffen« müsse.« (78. 1.) Az idézőjelben levő szavak Pest város képviselőjének a pozsonyi országgyűlésen tett kijelentése.