Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Fraknói Vilmos: A magyar királyválasztások története. Ism. Szabó Dezső 381

385 TÖRTÉNETI IRODALOM. közt. Mátyás választása előtt — az egyetlen Albertét kivéve — az ellenpárttal való leszámolás az egyik párt által megejtett választás utánra maradt, Mátyás választásakor ennek a kérdésnek elintézése a lehetőséghez képest a helyszínén megtörtént oly módon, hogy Szilágyi sereggel jelent meg a királyválasztáson, a mi azelőtt sohasem történt, de a mi Mátyás haláia után megismétlődött II. Ulászló választásakor. Ekkor Ulászló pártjának serege legyőzte a választáson szintén sereggel megjelenő Corvint s mivel a köznemesség már előbb eltávozott, Miksa pedig nem küldött a választásra sereget, az Ulászló-párt azt hitte, hogy a trónkövetelők között annak rendje és módja szerint el van intézve a királyválasztás s így meglepetésként érte a trónkövetelők utólagos támadása. Ε szokás folytatásának tekinthetjük, hogy Ferdinándnak is azt ajánlották tanácsosai, hogy fegyveres erőt gyűjtsön a királyválasztásra (162.1.), sőt Pázmány és Forgách is azt kérdezték II. Mátyástól, vájjon »a király kész-e azok ellen, a kik Ferdinándot királyul el nem ismerik, fegyveres erővel lépni fel?« (222. 1.) Nem a köznemesség állítólagos követküldési rendsze'réből folyt tehát a főnemesség döntő szerepe a magyar királyválasztó országgyűléseken, hanem abból, hogy nekik voltak bandériumaik s így a döntéshez szükséges katonai erő rendelkezésükre állott, nem úgy, mint a köznemességnek. Ebből következett azután, hogy nálunk a királyválasztó országgyűléseken a döntés mindig igen kevés emberen fordult meg, esetleg csak egyetlenegyen, mint Mátyás választásakor Szilágyin. Egy különleges királyválasztási módról nem emlékezik meg a könyv s ez az, a melylyel Miksának Ulászló ellen indított hadjárata alkalmával találkozunk. A mint Miksa serege Székesfehérvár felé haladt, a hozzája csatlakozók írásban jelentették ki, hogy az előbbi királyválasztás a Habsburgokkal fennálló szerződés következtében érvénytelen, ők tehát most jelen oklevelükkel Miksát választják királylyá.1 Az egyébként szokásos választási móddal szemben írásbelinek lehetne ezt nevezni, a nélkül azonban, hogy a dolgot tréfának vegyük, mert ezt az így történt királyválasztást a pozsonyi béke épúgy érvényesnek ismerte el, mint annak idején a gráczi egyezség Frigyesét, vagyis a királyválasztások korában tényleg nem keresték, van-e jogi alapja valamely királyválasztásnak, hanem mindeniket közülök elismerték érvényesnek, ha kellő nyomatékkal tudott a trónkövetelő fellépni. 1 Pl. György rácz despota, a Kishorváthyak, a Berényiek, Both András zágrábi kapitány stb Ez oklevelek következetesen az eligimus szót használják. Századok, 1922. I—V. füzet. 25