Századok – 1921-1922
Értekezések - FEJÉR GÉZA: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperiója alapján 351
MAGYARORSZÁG TERÜLETE KONSTANTINOS SZERINT. 377 β&εν καί πάσι φανεράν ποιοΰμεν τών μείΓ ημάς πη μέν τούτων τήνδήλωσιν πη δέ ετέρων τινών αξιολόγων, ίνα διπλούν έπανακολοα&η το καλόν, τοις oùv καί της Δελματίας τήν παράληψιν ζητούσα, οπως έλήφ&η παρά τών Σκλαβικών εθνών, έντεΰ^εν έστι μαθ-εϊν. αλλά πρότερον τήν θ-έσιν αυτής διηγητέον. εκ παλαιού [μέν] τοίνουν ή, Δελματία« etc.1 Ez az ókori historikusokra emlékeztető bevezetés2 nem lehet egy fejezet, hanem egy kis históriai munka, az egész délszlávokra vonatkozó rész (30—36. f.-ek) bevezetése. Egy kis· kerek egész, a melyben a 30. f. az egész munka bevezetését, Dalmáczia s a délszlávok régi történetét adja, a többi f.-ekben pedig az egyes délszláv népek történetét külön-külön kapjuk. A 30. s a következő f.-ek között határozott egyezéseket találunk. A mikor Bury arra hivatkozik, hogy a 29. f. utal a 31—32. f.-ekre, nem veszi észre, hogy ez az utalás : »ή τών Χρωβάτωνκαί Σέρβλων συγγραφή«3 nem azt jelenti, hogy az említett két f.-re gondol, hanem a συγγραφή-re, egy külön kis munkára, a milyennek kell látnunk a 30—36. f-eket, ha a 30. f. συγγραφεύςhöz illő és συγγραφή-t kezdő bevezetését nézzük. A 30. f. nem választható el a következőktől, mint a melyeknek ez a bevezetőrésze, egy kis munka kezdete. Konstantinos tehát a 948—949-ben keletkezett 29. f. után beilleszt eg}' kitűnő kis munkát, melyben a délszláv hagyomány, értékes történeti és földrajzi adatok találhatók, mely kerek egész, melynek bevezetése azt a hitet keltheti bennünk, hogy egy az ókori historikusokat ismerő dalmácziai ember munkája, a kinek módjában volt a délszlávok hagyományait összeszedni, újabb történetüket és földrajzi viszonyaikat jól megírni. Ε munka keletkezési idejére legfontosabbaz, hogy a 31. f. szerint Miroslav már nem él, tehát 949· utánra tehető. III. Orientatio a De adm. imp. magyar határleírásaiban. A magyar határ leírásaiban a világtájmegjelölés eltér a miénktől (Bury szerint ez »nyolczadkörös eltolódás«). Ez annál feltűnőbb, mert Konstantinos világtáj megjelölése, mint a De adm. imp. s a De Themat. sok helye bizonyítja, egyezik a miénkkel. Ε különös eltolódások okát a 13. s 40. f.-ekben levő határ-1 P. 14. 10. 18. — p. 141. 6. 2 A f. egyéb helyein is találhatók hasonló classicistnusok. 3 P. 128. 8—9.
