Századok – 1921-1922

Értekezések - FEJÉR GÉZA: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperiója alapján 351

378 FEHÉR GÉZA. leírások eredete, egymáshoz való viszonya s az egyes megjelölések helyes értelmezése adja: Kétségtelen, hogy a két leírás közül a 13. f.-é a régibb, eredetibb s a 40. f.-é ennek felhasználásával készült s egy íróember munkája, melybe — teljességre törekedvén— a 13. f.-ben. levő három határ mellett felvette a negyediket is. A 13. f. két adatát: »προς μεν τό δυτικώτερον μέρος αυτών ή Φραγγία, προς δέ τό βορεώτερον οι Πατζινακΐται« minden gondolkozás nélkül átveszi Konstantinos 40. f.-ébe. Sőt úgy látszik ez determinálja a továbbiakban is. Kétfelé megvan a világtáj, sőt tulajdonképen háromfelé, mert Horvátország szomszédságáról is van szó a 13. f.-ben, a mit ő úgy érthetett, hogy a déli horvátok szerepelnek itt s Byzanczban tudja, hogy a dalmácziai horvátok (hozzájuk tartozott a f. írása idején Bosznia is), hol határosak Türkiával, így ezt a földet a valóságnak megfelelően délre teszi: »προς δέ μεσημβρινόν oí Χρωβάτοι«. Tudja azt is, hogy • Bulgária hol határos Türkiával, alább pontosan meg is jelöli, de mivel a 13. f.-ben északra találta Patzinakiát, nyugatra Frankiát, délen tudta Horvátországot, Bulgáriát csak keletre tehette, annál is inkább, mert mellékvilágtájakat nem használtak korában. Erre legjobb bizonyítékunk a 30. f. p. 146. 13 —15, mely szerint Σερβλία »προς άρκτον... πλησιάζει τη Χρωβατία, προς μεσημβρίαν δέ τη Βουλγαρία«, holott Horvátország nyugatészaknyugatra, Bulgária kelet-délkeletre van, tehát északnyugat helyett északot, délkelet helyett délt ír. Az egész »eltolódás« oka tehát az, hogy Konstantinos minden forrást megbecsült, megbízott a 13. f. követjelentésének határleírásában is s- a maga pótlását ehhez igazította. A többi, már forrásában meglevő világtáj kötötte s az, hogy nem használ mellékvilágtájat, így a dél-délkeleten levő Bulgáriát csak keletre tehette. Konstantinos világtájmegjelölése tehát egészen érthető forrása után dolgozott. A 13. f. világtájmegjelölésében egy pont szorul magyarázatra: »προς τό βορειότερον« laknak a patzinakiták. Tudjuk, hogy a bessenyők kelet-északkeleten határosak s hogy a követ határleírásában »πρός τό βορειότερον« kerültek, annak egyik oka az, hogy a mainál kisebb területű Magyarországból nézi s. főleg az, hogy a nagy orosz pusztaságon lakó népek a byzancziaknál »τά έθ-νη των βορείων και Σκοθ-ικών«, mint azt a De adm. imp.-ban a kazarok, türkök, rószok, patzinakiták, uzokról sok helyen találjuk (81. 19., 82.6—7., 86.2., 182.7. stb). (Leghatározottaban látható ez a bessenyőkről szóló f.-ben : a bessenyők egy része a Dnyeperen túl lakik »πρός τά άνατολικώτερα και βορειότερα άποβλέπονται, πρός τε Ουζίαν και Χαζαρία»»