Századok – 1921-1922

Értekezések - FEJÉR GÉZA: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperiója alapján 351

390 FEHÉR GÉZA. nem beszél, nem is gondolja,. hogy van kettő, már pedig, mint láttuk, elbeszéléseinek mindig van valami, legalább mondai »hitel«-e : tehét azt a Moráviát, Szvatopluk országát, melyről csak mondai adatai vannak, mely tudása szerint már nincs is meg, mondja »nagy, vagy kereszteletlen«-nek, mert ni'ncs tudomása arról, hogy egy más, északi Morávia lenne. Az a forrás, mely után dolgozott, egy hatalmas, győzelmes délszláv királyról beszélt s nem tudott annak egyházi intézkedéseiről, sőt keresztyén voltáról sem, mert ez nem érdekelte, csak a fejedelem dicsőséges alakja. Maga az, hogy μεγάλη s άβάχτιστος-nak mondja Moráviát, mutatja, hogy homályos képzete van erről az országról, mondából ismeri. Az tehát, a mit Konstantinos MoráviáróL mond, Morávia kiterjedésének megállapítása szempontjából hasznavehetetlen, csak mondai értéke van: ^ a Konstantinos okoskodásával bővített délszláv hagyományt tükrözteti. Hogy Szvatopluk a horvát-délszláv mondában délszláv uralkodó lehetett, azt megmagyarázza a népmondák eltulajdonító szokása. De volt egyéb oka is, az, hogy birodalmának neve azonos egy délszláv terület nevével. Tényleg volt egy Morávia a többi délszláv országok szomszédságában, melyre több adatunk van.1

így a 879—880-iki konstantinápolyi zsinaton más bolgár püspökökkel szerepel Αγαθών Μοράβων.

2 Ezen kívül az achridai érsekség püspökségeinek jegyzékében (iß) <> Μοράβου ήτοι Βρανιτζάβου. (Ebben a jegyzékben ilyen összefoglaló területnév is szerepel püspöki megye neveként: (κ) Ιλλυρικού ήτοι Κανίνων)3 stb. Hogy ezt a déli Moráviát a szlávságban tényleg összezavarják az északival, arra vonatkozólag is van néhány adatunk. Az achridai önálló bolgár egyház érsekeinek névjegyzékében a második »Μα&όδιος Μοράβου τής Ιΐαννονίας αρχιεπίσκοπος«

4 Methodios valóságban Morávia és Pannónia érseke, a mint VIII. János pápa levelében is található s az őt érsekké tevő Hadrianus pápa minden bizonynyal úgy is tervezte, hogy egy hatalmas szlávoklakta terület tartozzék érseksége alá : Morávia, a frank Pannónia, sőt úgy látszik, Horvátország is. Valóságban Moráviáfehérnek mondja összevethető a Nagy Magyarország, Nagy Bulgária, fehér, fekete ungrok stb. nevekkel. (Viszont igaz az, hogy a μεγάλη-t használja, mikor Frankiáról van szó, szintúgy Bertáról is.) 1 V. ö. Safarik, Slawische Alterthümer. Leipz. 1840. II. 211. s. kk. 1. és 492. s kk. lk. 2 Golubinskij, Kratkij ocerk istorii pravoslavn. cerkvej. Moskva 1871.34.1. 3 Geizer, Ungedruckte und wenig bekannte Bisstümerverz. in d. orient. Kirche. Byz. Zeitsch. I. (1892.) 257: 1. 4 G'elzer, Der Patriarchat von Achrida. Leipz. 1902. 7. 1.