Századok – 1921-1922

Értekezések - FEJÉR GÉZA: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperiója alapján 351

MAGYARORSZÁG TERÜLETE KONSTANTINOS SZERINT. 365 Marquart pedig, hogy feltevésével ezt a homlokegyenest ellenkező (s Konstantinosénak tartott) adatot összhangzásba hozza, szövegváltoztatástól se riad vissza. A mit Konstantinos nem tett meg, t. i. hogy a kitűnő geográfiái leírást a maga feltevéséhez, helyesebben elképzeléséhez idomítsa, megteszi minden alap nélkül Marquart. Szerinte ez a szöveg — eredeti értelmével éppen ellentétben •— így változtatandó: »καί κατοικοϋσι μέν οί Τούρκοι περάθ-εν τού Δανούβεως ποταμού, άλλα καί ένθ-εν εις τήν της Μοραβίας γήν μέσον τού Δανούβεως καί τού Σάβα ποταμού.«1 Ily erőszakos szövegváltoztatással azután azt csinál ebből az adatból, a mire szüksége van. Az elmondottak alapján arra az eredményre kell jutnunk, hogy Pannónia a magyar megszállás előtt a frank birodalomhoz tartozott s nem Moráviához, mely Morávia, mint a 42. f.-et szerző geográfus pontosan megjelöli, a Dunán innen levő magyar szállással szemben a Dunán túl van : tehát az, a mit Konstantinos Adm. 13., 40., 41. f.-ben Szvatopluk országának fekvéséről mond, a tényekkel ellenkezőnek, egészen önkényesnek látszik. Megállapítottuk már azt is, hogy a 13. f. jó, követjelentésből vett határleírásában nem volt szó Moráviáról ; ezt a részt Konstantinos toldotta be, a maga 40. s 41. f.-eiből ismeretes felfogása alapján. Mégsem szabad ezt tisztán Konstantinos okoskodásának tartanunk! Nem hihetjük azt, hogy minden alap nélkül tette déli országgá Nagy-Moráviáját, hiszen combinatiói is (mint pl. a nagyszerbekről és horvátokról) mindig adatokon, legalább is mások elbeszélésén alapulnak. A legellentétesebb adatokat is felveszi munkájába, de alap nélkül nem költ. Hiszen,' ha meglenne ez a krónikás szokása, nem találnánk munkáját oly egyenetlennek. Ezt a döczögősségét, a szemmel látható hiányokat és ellentéteket nem lehet avval megértetni, hogy nem dolgozta át munkáját, csak az magyarázza meg, hogy az volt a felfogása, a mi Herodotosé : a mit hall, akármilyen értékű, kötelessége leírni. Mindent leírt, a miről jelentésekből vagy hallomásból tudomást szerzett, s a mit irodalmi ismereteiből idetartozónak vélt. Az volt a fontos, hogy legyen valami alapja annak, a mit elmond, jelentés, elbeszélés, irodalmi -forrás, hogy azonban ez mily értékű, avval nem gondol, sőt avval sem, hogy munkájába felvett más adattal nincs-e ellentétben. így Moráviára vonatkozó adatait se akarta összeegyeztetni, se a valóságnak (há ismerte volna is!) megfelelővé tenni. Nem az a fontos tehát itt, — ismétlem — hogy megmagyarázzuk, 1 O. u. O. Streifzüge. 119. 1.