Századok – 1921-1922

Értekezések - FEJÉR GÉZA: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperiója alapján 351

358 FEHÉR GÉZA. Romanost, az illegitim uralkodót, ki hosszú időn át az ő rovására uralkodott, nem nevezte meg szívesen. Csak műve írásának utolsó évében (952) említi gyakran Romanost, mint uralkodót (egyedül, vagy a maga nevével),1 de előbb, az időbelileg a 372

—41. fejezetekhez tartozó 13. f.-ben, igen heves gyűlölettel beszél róla, itt (még nem »μακάριος«, hanem) »ιδιώτης και αγράμματος άνθρωπος ήν« »πολλά και ζών ώνειδίσ&η ό προροηθ-είς κυρις 'Ρωμανός και διεβλήθη και έμισήθη παρά τε της συγΛήτου βουλής και του δήμου παντός και της εκκλησίας αυτής, ώς και τό μίσος επί τοϋ τέλους γενέσθαι καταφανές, και μετά θάνατον ομοίως έξουθενεΐται και διαβάλλεται και υπό καταγνώμην τίθεται και ούτος, ανάζιον πράγμα καΐ άπρΕπές εις την ευγενή πολιτείαν Ρωμαίων καινοτομήσα;.«3 Α magyar-bessenyő fejezetek, köztük ez a 13. f. is, mint az alábbiakból kitűnik, 945—948-ban keletkeztek, közvetlenül Romanos megbuktatása után, a mikor még nem hamvadt el Konstantinos gyűlölete Romanos iránt, ez lehet az ok, hogy ezekben a részekben vagy nem beszél róla (8. f.), vagy ellenségesen említi (13. f.). De van a 8. f.-ben egy ténybeli adat is: a byzancziakat besSenyő támadás fenyegeti s a magyarokkal akarják lekötni a bessenyőket. Bury szerint, mivel bessenyő támadásról Romanos és Konstantinos idejében nincs szó, ezt Leó korába tehetjük. A görög források tényleg nem is beszélnek byzanczi-bessenyő összeütközésről, de a Povësti cz. Nestor nevén ismeretes, orosz évkönyvek bizonyítják, hogy Romanos Lekapenos idejében egyszer tényleg olyan helyzetbe kerül Byzancz, hogy a bessenyő támadást diplomatiai úton, más nép felhasználásával kellett volna elhárítania. Tudjuk azt, hogy a byzancziak csak úgy tudták a bessenyőket távoltartani a birodalomtól,, hogy megfizették őket s Konstantinos is erősen meghagyja Romanosnak, hogy békében éljen velük, mert akkor más népek se merik megtámadni a birodalmat, így az oroszok is csak akkor támadhatnak, ha szövetségben vannak a besscnyőkkel.4 Ilyen orosz-bessenyő támadásról beszélnek az orosz évkönyvek (6452) 943—944. évben.5

Byzancz helyzete kétségbe-1 C. 43. p. 187. 22., c. 45. p. 200. 18-19., 201. 21., 202. 16., c. 46. p. 208. 7., c, 50. p. 227.· 4., 228. 23., 232. 3., c. 51. p. 241. 51-52. 2 Bury 951—952-re teszi ezt a fejezetet, mint alább látni fogjuk, minden alap nélkül. 3 P. 88. 24—89. 6. 4 Adm. c. 2. p. 69. 19-22. 5 Chronica Nestoris c. XXYH. ed. Fr. Miklosich. Yindobona 1860. 1. 25-26.