Századok – 1921-1922
Értekezések - FEJÉR GÉZA: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperiója alapján 351
354 FEHÉR GÉZA. Vizsgáljuk meg ezt az adatot ! Már a határmegjelölés módja is különös, t. i. míg egyebütt mindig világtájjal jelöli meg Konstantinos a magyar földdel határos területeket, itt »προς τά όρη« megjelölést használ. Ennek csak az lehet az oka, hogy itt nem is tud világtájat mondani, a byzanczi ember kifogy a világtájakból, a mi negative már meg is határozza, hol laktak ezek a horvátok. Ha a keletészakkeletre levő Patzinakiát északra tette (a 13. sa 40. f.-ekben), hova tegye a valóban északra eső területeket ? Ez a vidék már túlesik a byzanczi ember látókörén, tehát nem jelöli meg világtájjal soha, pedig többször említi. így: C. 30. p. 143. 20-21 : οί δέ Χρωβάτοι κατωκουν τηνικαϋτα· έκεΐ&εν Βαγιβαρείας,1 έν9·α είσίν άρτίως οί Βελοχρωβάτοι. Ρ. 144. 7-10: οί δέ λοιποί Χρωβάτοι έμειναν προς Φραγγ'αν, και λέγονται άρτίως Βελοχρωβάτοι ήγουν άσπρο; Χρωβάτοι, έχοντες [τόν]* ίδιον άρχοντα- υπόκεινται δέ ν Ωτψ τψ μεγάλψ ρηγί Φραγγίας της και Σαξίας, και άβάπτιστοι τυγχάνουσι, συμπεν&ερίας μετά τούς Τούρκους και άγάπας έχοντες. ... C. 31. ρ. 147. 21.*— ρ. 148. 3: οτι οί Χρωβάτοι οί εις τά της* Δελματίας νυν κατοικούντες μέρη άπό των άβαπτίστων Χρωβάτων και των άσπροιν έπονομαζομένων κατάγονται, οίτινες Τουρκίας μέν έκει&εν Φραγγίας δέ πλησίον κατοικοϋσι. Ρ. 151. 21.— 152. 3: ότι ή μεγάλη Χροιβατία ή* και άσπρη έπονομαζομένη άβάπτιστος τυγχάνει μέχρι της σήμερον, καθ-ώς και οί πλησιάζοντες αυτήν Σέρβλοι. όλιγώτερον δέ* καβαλλαρικον έκβάλλουσι, ομοίως και πεζικον παρά τήν βαπτισμένην Χρωβατίαν ώς συνεχέστερον πραιδευομενοι παρά τ ε τών Φράγγων και Τούρκων και Πατζινακ ιτών. C. 32. ρ. 152. 10-15. : οί Σέρβλοι άπό τών άβαπτίστων Σέρβλων τών και άσπρων επονομαζομένων κατάγονται, τών της Τουρκίας εκεί 9-ε ν κατοικούντων εις τον παρ1 αύτοίς Βοΐκι τοπον έπονομαζομένον, έν οΐς πλησιάζει και ή Φραγγία, ομοίως και ή μεγάλη Χρωβατία ή άβάπτιστος ή και άσπρη προσίίγορευομένη. az ismertetés a munka nagy hiányai mellett megemlíthette volna néhány értékes jegyzetét). Westberg, Mémoires de l'Acad. St. Pétersb. S. VIII. hist, philos, cl. III. (1898) 4. 97. 1. 1 Banduri jegyzete szerint (Adrn. p. 348) ez a Baγιβαρεία tkp. Βαβεικορεία = Babii montes, szlávul Babie gore. Ε magyarázat alapján összeköttetésbe hozhatnôk a Baßqap-ia-t a 13. f. »προς ~ά ípr)«-jével. De a hagyománj'ozott szöveg rovására csak a legkirívóbb esetben szabad a szöveget megváltoztatnunk s itt a Βοφβαρεία is teljesen érthető, ha összevetjük a nyugati irodalomban található Baivaria-val : Βαγιβαρεία olv. Bajivaria, Bajvaria (a mint a kiejtést a De Cerim. II. 48. ed. Bonn. p. 686; Baioupr^ alakja is mutatja). *-gal jelölt helyek a Cod. Paris Gr. 2009-ből valók.
