Századok – 1921-1922
Értekezések - FEJÉR GÉZA: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperiója alapján 351
MAGYARORSZÁG TERÜLETE KONSTANTINOS SZERINT. 353 De hibás maga az a feltevés is, hogy Pannóniát Nagy-Moráviához kell számítanunk. Szvatopluk többször pusztította Pannóniát,1 de az semmivel se bizonyítható,2 hogy el is hódította a frankoktól, sőt azt találjuk, hogy a honfoglalás évében biztosan frank birtok, mert ekkor Arnulf a Dráva-Szávaköz hűbéres herczegére, Brazlavra bízza.3 Ezután pedig, mint egyáltalában Szvatopluk halála (894) után, Morávia gyenge volt ahhoz, hogy hódítson, maga se állhatott volna ellen a magyaroknak, a mint a frank Pannónia sem s a magyarok csak azért nem szállották meg ezeket a területeket mindjárt a honfoglalás első éveiben, mert ekkor még elég nagy szállásnak tartották az ország keleti részét. Marquart, a kinek feltevése alapján azonosítja Bury Nagy-Moráviát Pannóniával,4 maga is megállapítja ezt a tényt,5 szerinte Pannónia nem tartozott Szvatopluk országához, de Konstantinos mégis, tehát tévesen Pannóniát tartja Moráviának. De ellentmondanak ennek Konstantinos adatai, melyeket Marquart, hogy tételét fenntarthassa, vagy egyáltalán figyelembe sem vesz,6 vagy önkényesen megváltoztatva feltevéséhez idomít. A 13. f. szerzője még kevésbbé eshetett ebbe a hibába, hiszen ő járt itt s tudta, hogy Morávia nem azonos Pannóniával. Még feltűnőbb az, hogy »a hegyek felé határos« horvátokon Bury is a dalmácziai horvátokat érti. Igaz, hogy szinte az összes kutatók egyeztetik a 13. s 40. f. horvátjait, holott Buryt a maga — szerintem alaptalan — feltevése is kényszeríthette volna arra, hogy itt az északi horvátokra gondoljon,7 hiszen Pannónia s Morávia elfoglalása előtt csak ezek határosak a magyar földdel. 1 V. ö. Ann. Fuld. megf. helyei. Diimmler Gesch. d. ostfränk. Reiches. 227—228. lk. 2 I. Marquart : Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge. Leipzig, 1903. 119. 1. A magyar honfoglalás kútfői. Bp. 1900. 318. 1. 4 I. m. 564. 1. 6 O. u. Ο. Streifzüge. 119. 1. 6 C. 42. p. 177. Marquart i. m. 119. 1. L. alább. 7 Szabó Károly szerint (Magyar Akadémiai Értesítő. Philos., tűrt. és törv. tud. XXI. Új folyam I. 1860. 79. 1.) ezeken »érthetnők« a Kárpátoktól északra lakó horvátokat is, — de utána teszi, — »ha ugyancsak szerzőnknél alább (40. f.) nem olvasnók, hogy a magyarokkal a horvátok dél felé szomszédok; miből bízvást következtethetjük, hogy itt is a déli horvátokat értette«. V.o. még Jagic : Archiv für slavische Philologie XVII. (1895) 60.1., G. Laskin, Socinenija Konstantina Bagrjanorodnago : »O Themakh« (De Thematibus) i »O narodakh« (De administrando imperio«) Moskva 1899. 77. 1. 529. jz. (Bury Συν. Παπαοημη-ρίου ismertetése alapján (Byz. Zeitschr. IX. 1900. 515. 1.) igen rossz v.éleménynyel van erről a munkáról, pedig ez Századok, 1922. I—V. füzet. 23