Századok – 1921-1922

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Nápolyi László - 330

342 MISKOLCZY ISTVÁN. László már fiatalon túltette magát minden lelkiismereti aggályon, ha a hatalomról volt szó, és nőül kérte a hatalmas török szultánnak, Bajazidnak a leányát,1

de a kereszténység feje, bármennyire előtérbe helyezte is saj[át érdekét, ehhez a házassághoz nem járulhatott hozzá. Mivel az a hír érkezett Nápolyba, hogy Benedek nem tud Lajosnak több pénzt küldeni, Thommaso Sanseverino, ki újra Lajos híve volt, rávette őt, hogy felbontva előbbi eljegyzését, vegye nőül László legkiválóbb hívének, Giacomo Marzano sessai herczegnek a leányát, Máriát, ki szép és dúsgazdag, birtoka az egész Volturnót magában foglalja. Capua Marzano rokonaira van bízva s ha az kezükbe kerül, Aversa magától esik el. Mivel Marzano neje Sanseverino-lány, Hugo Sanseverinót küldték Sessába, ki küldetését eredménynyel is végezte. A terv mégsem sikerült. Altavilla kiverte Capuából Marzano híveit, Bonifácz pedig fegyverszünetet, majd békét hozott létre László és Marzano közt. így a házasság füstbe ment ,2 1399-ben Raymondo del Balzo, ki Braunschweigi Ottó halála után a tarenti herczegség nagy részének ura lett, Bonifácz felszólítására kilépett semlegességéből és Lászlóval együtt indult Nápoly ostromára. Lajostól elpártolt a Campagna, a nápolyiak hűsége gyanús volt s Lajos jónak látta elhagyni a fővárost, hátrahagyva ott öcscsét, Károlyt, Maine grófját. László szárazon és vízen ostrom alá fogta Nápolyt, mely csakhamar megadta magát (1399), meghódolt a Terra di Lavoro is, s Anjou Lajos, bár az ország kétharmadrészének még ura volt, menekülésre gondolt. Kérésére László kibocsátotta az ostromolt Castel Nuovóból Károlyt, Lajos öcscsét ; ezek Provenceba tértek vissza.3 1 Anjoukori dipl. emlékek. III. k. 720 — 21. 1. — Velencze is megemlíti ezt Bembo Ferenczhez, vicekapitányához küldött utasításában : »Ambaxator domini Basaiti (sic !) vádit ad dominum Regem Vencislaum pro complemento nuptiarum tractatarum inter ipsum dominum Regem et filiam dicti Basaiti.« Meghagyja a signoria a vicekapitánynak, hogy a követet sértetlenül bocsássa át területén. Anjoukori dipl. eml. III. k. 742 — 43. 1. — Thuróczy 227. 1. 2 A szerződés értelmében a király emberei 15 napig tartózkodhatnak suessai területen, de a fű és erdei fa kivételével sem vagyonhoz, sem személyhez nem nyúlnak. Ha kárt tesznek, a király kárpótlást fog nyújtani. Viszont Marzano Giacomo, Gottfrido alifiai gróf, Giacomo Orsino tagliacozzói gróf és Estendard marsall kötelezik magukat, hogy Anjou herczeget és embereit nem bocsátják át birtokukon s a kik ott tartózkodnak, azokat kiutasítják. Lünig i. m. II. 1215 — 20. 1. 3 Giorn. Napol. 1067 — 68. 1. — Sozom. 1167 — 68. 1. — Boninc. 73. és 80 — 81. 1. — Cipolla i. m. 284. 1.