Századok – 1921-1922

Értekezések - LÁBÁN ANTAL: Kortörténeti titkos jelentések Bécsből a száz év előtti magyarságról 306

TITKOS JELENTÉSEK BÉCSBŐL A SZÄZ ÉV ELŐTTI MAGYARSÁGRÓL. 323 az egyik faluban hallja, hogy néhány iskolásgyerek el*· recitálja ennek a Hiszekegynek néhány részletét. — Persze Bécsből mozgosították a confidenshadat. Mindenünnen, a szélrózsa minden irányából jönnek a válaszok : ismerik is, nem is. Nem csoda, ha ilyen gyalázatos szörnyűségek elterjedhetnek, írják, hisz az ifjúság olyan vakmerő, hogy baj lesz még belőle. Meg kell ren'dszabályozni őket minél előbb.1 Az országnak azonban nem is kellett várnia »harmadesztendőre«, hogy feltámadjon, mert már 1824-ben újra éledt. Magyarország politikai fejlődésének történetében az 1825-iki országgyűlés korszakos volt. Hogy összeülhetett, annak legfőbb indítóoka a megyék ellenállása volt. A kormánynak az esetlegesen kisebbik rosszat kellett választania. A sarokbaszorított rendszer kapkodásába belevilágítanak a konfidensi jelentések is és feltárják a magyar lelkiismeret szavát, melyből nagy megháborításokkor a mult hibáira, a jelen lanyhaságára való ráeszmélés által megérlelődik a megháborítások elleni erő, a tett. Az elszigetelt nagy problémák : a nyelv- és a nemzetiségi kérdés, a közjogi és a vallásügyi problémák, az állami és a gazdasági élet ügyei, meg a kulturális törekvések mind életre kelnek a maguk egységet alkotó történetében a confidensi jelentésekben is. Olyanok ezek, mintha egy nagy színdarabbal akarnának megismertetni ; a darabról, annak benső drámai méltatásáról keveset hallunk, inkább csak a szereplő személyekről, külsőségekről szólanak s azt hiszik, hogy a színdarab hiányait, félszegségeit vagy érdemeit az előadó színészek dícsérésével vagy ócsárlásával lehet helyreütni, ellensúlyozni. Nem egyszer észrevehetjük, hogy a bécsi kormánynak egyik-másik intézkedésére tulaj donképen egy-egy confidens irányította rá a figyelmet. A fontosabb kérdésekről szóló titkos confidensi jelentések pedig színes képét adják az egésznek, megvilágítják új oldalról és olyan intim gondolati és érzelmi részleteket is feltárnak, melyek élesebbé, teljesebbé, a körvonalakat is szembeötlőbbé teszik az összképen. Ez értékük. Az országban Széchenyi István az egyetlen ember, a ki ez időben a 20-as évek felé tisztán látja a czélt : a nemzeti állam kiépítését. Felfejti a problémákat és látja, hogy tettekre van tehát szükség, ezekre vágyott. Óvatosságot kíván csupán. 1832-ben rövid levelet ír Helmeczynek, a Jelenkor 1 V. ö. a Hiszekegyről és egy Hazafias dalról szóló részletesen beszámoló czikkemet : Történeti Szemle. 1918. 3 — 4. f. 254. s k. 1. 20*