Századok – 1921-1922
Értekezések - LÁBÁN ANTAL: Kortörténeti titkos jelentések Bécsből a száz év előtti magyarságról 306
324 * LÁBÁN( ANTAL. czímű újság szerkesztőjének s ez a levél a titkos policziához is eljutott. Szól pedig ekképen : »Az Ön Jelenkora kitűnő, de a melléklapnak, a Társalkodónak sok az ellensége. Csak ne oly gyorsan, és — óvatosan. A ruhának nem szabad túlságosan szűknek lennie. Manapság telve van minden elkeseredettséggel, de lelkem reméli, hogy jobb lesz.«1 Ε remény jegyében kezdődött meg a szervezkedés munkája s az új és a régi irány mérkőzése. A vérmes reményeket kiábrándulás követte. A reformok szükségességét mindenki belátta, de a liberalismus hangulati velejárója lett mindinkább uralkodóvá a nemzeten. Az 1840-iki országgyűlés végén a rendek egymásközt és a kormány irányában is még békés megértést tudtak létrehozni. A kormány felhagyott az önkényes intézkedésekkel, megígérték a reformok .megvalósítását, a mi által a magyar a nyugodt fejlődés útján zavartalanul haladhat előre. A beállott bizakodó, békességes időknek Széchenyi örült legjobban. Ez volt az ő eleme. Most volt helyén az ő harczmodora, taktikája : a csillapítás. A haladás nyugodt árba ért és ha az előrehaladó hajónak ő marad is a kormányosa, parancsnokként Deák Ferencz álljon melléje. Ez volt ekkoriban Széchenyi álma. A tiszta erkölcs, a magyar nemzetiség megóvása és férfias magatartás kell, hogy áthasson minden eszközt, mely a nemzet újjászületését szolgálja, czélozza. A művészetet is e szempontból nézte s természetes, hogy felháborodik egy 1840 októberében a pesti magyar színházban történt tüntetés miatt, mely alapjában véve nem volt nagy dolog, de melyet a szűklátókörüek rövidlátása felfujt és ily módon a nemzet tisztességén ejtett sérelemmé nőtt.2 Erről a tüntetésről természetesen azonnal jelentéseket küldöttek Bécsbe. Ezek szerint : Bihari és Farkas nevű czigányok bandájukkal Francziaországból és Németországból hazajöttek és egy Veszter nevű tánczossal együtt többször felléptek a Pesti Magyar Színházban nagy sikerrel. Egy októbervégi előadás után a földszinten összegyűlt fiatalság a Marseillaiset kívánta hallani. A kérésnek nem tudtak eleget tenni, mert nem volt meg a dal kottája. Másnap óriási meglepetésre ott díszlett a színlapon, hogy »közkívánatra« azt a franczia dalt fogják előadni. A színház zsúfolásig megtelt. Miután a darabot eljátszották, a közönség szörnyen 1 A levél német fordításban van meg. Pol. Archív 2122 ex 1832. 2 Pol. Archiv 9761, 9798, 9849, 9923, 10623/9761, 10546, 10684/9761, 10988/9761, 10041, 10019, 10121 ex 1840 és 460 ex 1841. Részletes czikkem legközelebb fog megjelenni.
