Századok – 1921-1922
Értekezések - LÁBÁN ANTAL: Kortörténeti titkos jelentések Bécsből a száz év előtti magyarságról 306
318 * LÁBÁN( ANTAL. dolgok valóban igazak,akkor nem kerülhették el Excellenciád figyelmét, hisz ez a jelenség nagyon alkalmas arra, hogy a nemzetiség és hazafiasság szépítő neve alatt amúgy is uralkodó kábulatot fokozza és a durva szenvedélyeket előmozdítsa«.1 »Nyugodt lélekkel biztosíthatom Excellenciádat, ·— így szól többek közt a felelet — hogy e kissé exaltált tetszésnyilvánításoknak semmiféle aggasztó alapjuk nincsen. Anemzeti nyelv iránti hazafias szeretetből történő ilyen kitörések minden nemzetnél előfordulnak és annál kevésbbé megbotránkoztatok, ha e kitöréseket eleik hősiességének emlékei idézik elő. Ha ilyesmik ellen az állam részéről elővigyázati rendszabályok léptetnének életbe, csak tápot adnának a lelkesültségnek. A magyar színtársulat rövidesen elutazik Pestről s hatásának politikai szempontból semmi nyoma sem fog maradni.« -— A bécsi kormány még álmában sem merte volna elképzelni, hogy nem is félévre a Tatárok első előadása után — az udvar is megtekinté a darabot, sőt Bécsben is előadták. A historikus így ítél róla :2 »A kitörő lelkesedés titka a jól kiszámított színi hatásban, a művek tárgyaiban és azon szellemben feküdt, mely azokat átlengé. « Ezt a szellemet nem tudta megérteni a titkosnál titkosabb policzia, de nem tlrdta elfojtani a legtitkosabb eszközökkel sem, ·— soha. A reaktió szelleméből fakadt az a gondolat, hogy minden forradalom gyökere a felvilágosultság ; ebbe pedig beletartozott mindaz, a mi ösztönzésül szolgálhatott volna az önálló véleményképzésre. A könyv, az újság szintén. Hisz a modern népek fóruma valóban a sajtó — mint egy franczia író mondta. A második hatalmas ellenség, melyben minden reaktiós kormány -legnagyobb ellenségét látta : a nyomtatott hetü. Magyarországon is mindig több és több baj van az írókkal. Már 1822-ben ráakadunk Sedlnitzkynek egy Magyarországról szóló felterjesztésére, melyben mind a két ellenségnek : színdarabnak, könyvnek térfoglalásáról tesz jelentést Őfelségének.3 Jellemző ez az előterjesztés (1822 okt. 20-ról), mert Katona József Bánk bánjának egyik sírásójaként áll előttünk a rendőrminiszter, másrészt meg kitűnik belőle, hogy mint a földrengést jelző készülék megérzi 1 Űjabb adatom. Pol. Archiv 3774/5 ex 1819 május 13. 2 Horváth Mihály : Huszonöt év Magyarország történetéből. I. 72. 1. 3 Pol. Archiv 7909/4734 ex 1822.
