Századok – 1921-1922

Értekezések - LÁBÁN ANTAL: Kortörténeti titkos jelentések Bécsből a száz év előtti magyarságról 306

TITKOS JELENTÉSEK BÉCSBŐL A SZÁZ ÉV ELŐTTI MAGYARSÁGRÓL. 31)9 az élni akaró és élni tudó nemzeti szellemnek felébredését. Ez ellen pedig alaposan, erélyesen, ravaszul kell fellépnie. A jelentés arról szól, hogy a magyar írók munkáikban nyilván arra törekszenek, hogy Magyarország nemzetiségét, valamint az osztrák császári állam német tartományaihoz való· viszonyát helytelen színben tüntessék fel és szenvedélyes hevességgel meggyanúsítsák, lebecsüljék a német uralkodók és általában a németek befolyását. Ezt a kártékony befolyást igaz hazaszeretetként merészelik ezek az írók feltüntetni ! Nemcsak folyóiratokban, hanem más könyvekben is ugyanezt a káros irányzatot lehet fellelni. Bizonyságul szolgálhat rá Katona József Bánk bán czímű drámája, mely most jelent meg, 1821-ben. »Nemcsak a dráma tartalma, hanem egyes részletei is alkalmasak arra, hogy a magyarok gyűlöletét a német fejedelmek s általában a németek ellen lángra lobbantsa, fejleszsze, táplálja. Nyilvánvaló, hogy az ilyen írók vakmerő törekvéseikben mindjobban megerősödnek, ha szigorú és megfelelő censurával nem vetnek gátat azoknak. A magyar censura Budán ezt nem teszi meg.« — A curiális stílus jellemző kifejezéseit bokrétába kötve kapjuk, mikor ez előzmények után a rendőrminiszter így folytatja a császárhoz írt felterjesztését : »Legkegyelmesebb Uram ! Tiszteletteljesen kötelességemnek vélem tartani, hogy Felséged legmagasabb figyelmét e következményeiben fontos tárgyra rátereljem. A hűségesen alázatos Polizei und Zensur Hofstelle hatásköre értelmében csak akkor gyakorolhat befolyást a magyar királyság területén megjelenő nyomtatványokra, ha azok a Magyarországon kívüli forgalomban itteni censurázásra ide jutnak. Ez ritka eset. En tehát csak más utakon szerezhetek tudomást ilyen nyomtatványokról és megesik, hogy nem egy könyv, a mely valószínűleg nem kevésbbé megbotránkoztató, mint az említett Bánk bán, ismeretlen marad előttem. Tiszteletteljesen kötelességemnek tartom abbeli javaslatomnak kifejezést adni, hogy Felséged kegyeskedjék magát indíttatva érezni arra, hogy azon hiányok erélyes kiküszöbölése czéljából, a magyar kanczellária útján az illető censorok felelősségre vonása elrendeltessék és nekik szigorúan meghagyassék, hogy munkájukat nagyobb körültekintéssel végezzék, mint eddig. Szabadjon Felséged legbölcsebb belátására bíznom, hogy a múlhatatlanul szükséges központi ellenőrzés szempontjából megengedni méltóztassék, hogy a magyar királyság területén kiadott összes nyomtatványokból kivétel nélkül egy-egy köteles példányt Felségednek