Századok – 1921-1922

Tárcza - Lukinich Imre: Főtitkári jelentés a Magyar Történelmi Társulat 1920/21. évi működéséről 289

292 TÁRCZA. czímü kiadvány sorozatunkban csak az imént hagyta el a sajtót, míg a második kötet januárius folyamán fog megjelenni. Az első kötet bevezető tanulmánya, az anyagnak sajtó alá készítése és magyarázata oly magas színvonalú, hogy az a legtúlzottabb igényeket is kielégítheti s alig tévedünk, ha a kötet megjelenését a legutóbbi évek legkimagaslóbb irodalmi eseményének tartjuk. Ma, a leromlás, az általános elszegényedés, politikai és társadalmi közéletünk ziláltságának szomorú napjaiban Széchenyi eszméinek kultusza növekvőben van. Az ő teremtő és fáradhatatlanul tervező egyénisége ragadja meg mindazok lelkét, a kik azt vallják, hogy multunkban van öröm s jövőnkben van remény. Csak így érthető meg ez a nagy érdeklődés, a melyet Széchenyi döblingi hagyatéka feltalálásának híre váltott ki a közvéleményből, s csakis így volt lehetséges, hogy elnökünk mellett főként Zielinski Szilárd tagtársunk buzgólkodása következtében, de társulatunk élénk szellemi és anyagi érdekeltsége mellett, külön részvénytársaság létesüljön Széchenyi összes müveinek, naplóinak, levelezésének és államférfiúi működése emlékeinek kiadására. Károlyi Árpád említett kiadványa ezen Széchenyi-sorozat 7. és 8. kötete ; ugyanitt fognak megjelenni a naplók Viszota Gyula, a levelek B. Szabó László, a Rückblick és a Blick Tolnai Vilmos tagtársaink szerkesztésében, nemkülönben az a rendőrileg lefoglalt nagyértékű levelezés is, a mely Széchenyi és Falk Miksa, illetőleg Kecskeméthy Aurél közt folyt a döblingi házkutatást megelőzőleg. Ez utóbbi kötetet Angyal Dávid ig. vál. tagtársunk rendezi sajtó alá a Pester Lloyd-társulat áldozatkészségéből. A XIX. század első felének másik vezető egyénisége, József nádor, a kinek félszázados nádorsága egybe esik Magyarország újraébredésének korszakával s a ki az osztrák államférfiakkal szemben törhetetlen energiával védelmezte a magyar nemzet érdekeit s ezzel lehetővé tette a magyarság kulturális és gazdasági megerősödését. Alcsuton őrzött naplóit és leveleit József föherczeg Őfensége készségesen bocsátotta társulatunk rendelkezésére, a mely az alcsuti okleveles anyagnak kiegészítése végett kutatása körébe vonván az Országos Levéltár nádori levéltárát, valamint a bécsi állami levéltárat is, nagyobbszabású kiadványban s ez alapon megírt bevezető tanulmányban kívánja megörökíteni a nagy nádor emlékét. Ε kiadványt Domanovszky Sándor ig. vál. tagtársunk gondozza, kinek szerkesztésében az első kötet megjelenését a jövő évre várjuk. A XIX. század második felére vonatkozó kutatásainkat azonban korántsem zárjuk le az emigratióra vonatkozó adatok összegyűjtésével és közzétételével. Figyelemmel kívánunk lenni az 1867-iki kiegyezés és az azt megelőző kísérletek történetének