Századok – 1921-1922

Tárcza - Lukinich Imre: Főtitkári jelentés a Magyar Történelmi Társulat 1920/21. évi működéséről 289

TÁRCZA. 291 felderíthető az 1848—49-iki szabadságharczunk történelmének több tisztázatlan részlete, az absolutismus kora s az osztrák diplomatiának a magyar emigratió figyelemmel kísérésére és működésének ellensúlyozására irányult tevékenysége, az októberi diploma és a februári pátens körül folyt politikai harcz és az 1867-iki kiegyezés előkészítése. Általában bőséges anyag áll rendelkezésre annak megvilágítására, mint küzdött az újkor folyamán az osztrák nagyhatalom a magyar állameszmével, a jóléti és rendőrállam német rendszere a magyar rendi állammal, a magyar szabadság eszméjével s a magyar függetlenségi törekvésekkel.« A bécsi levéltárakat valóban ellepte a hivatott és hívatlan kutatók gyakran nem tudományszomjas, hanem inkább csak sensatiós felfedezésekre vadászó serege s így attól lehetett tartani, hogy a levéltári kutatásokra hivatkozó, de valójában egyoldalú, felületes és irányzatos művek adatai fogják köztudatunkat megtölteni és félrevezetni. Ennek a veszedelemnek elhárítása végett, másrészt pedig az 1917-iki elnöki programmban kitűzött kutató feladatok akadálytalan megoldhatásának reményében, elnökünk már az 1920 május 14-én tartott társulati közgyűlésen jelezte, hogy a bécsi magyar történeti intézet mielőbbi létesítését elodázhatatlannak tartja. S íme, most már jelenthetem, hogy azóta elnökünk a magyar testőrség bécsi palotájában megfelelő helyiségeket biztosított társulatunk bécsi intézete számára, melyeket egy fiatal, de tudományos áldozatkészségéről mindnyájunk előtt ismert magyar főúr, herczeg Esterházy Pál bútoroztatott be. Ez intézetnek már saját szakkönyvtára is van, működése sikerének záloga pedig az, hogy a munkálatok irányítását dr. Károlyi Árpád tiszteleti tagtársunk vállalta magára, akit a vezetésben dr. Szekfü Gyula és dr. Eckhart Ferenc ig. vál. tagtársaink támogatnak. Az intézetben a mult nyár óta tervszerű, komoly és eredményes munka folyik, azon szempontoknak megfelelően, amelyeket az 1917-iki elnöki programm megállapított. Készen áll a magyarországi emigratió történetének törökországi része, a tót pánszláv mozgalmak történetének okmánytára ; befejezéshez közeledik az illyr és román nemzetiségi törekvések történetére vonatkozó anyagnak kiválasztása és rendezése, nemkülönben az 1848—49-iki évekből a Batthyány- és Szemere-kabinet, a honvédelmi bizottmány, valamint Kossuth kormányzói levéltárának feldolgozása. A bécsi levéltárak korlátlan megnyitásának reánk különös érdekkel bíró eredménye Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéká-nak felfedezése volt, amely Károlyi Árpád nevéhez fűződik. A nagyterjedelmű hagyaték kiadását társulatunk vállalta magára. Az első kötet »Magyarország újabbkori történelmének forrásai« 19*