Századok – 1921-1922
Történeti irodalom - Dabrowski János: Nagy Lajos utolsó évei. (Ostatnie lata Ludwika Wielkiego.) Ism. Divéky Adorján 245
248 TÖRTÉNETI ,IRODALOM. hozatalával s e czélból 1374-ben szabályzatot is adott ki s itt a magyarországi bányák szabályzatát vette mintául. Az Anjouk e kereskedelmi politikája kedvező volt, bár elsősorban családi érdekből történt. Más irányban gyengébb volt az ő gazdasági politikájuk. A szerző kifogásolja, hogy Nagy Lajos elhanyagolta a németjogon való szélesebbkörű telepítést, a mi különben érthető, mert a magyar viszonyokhoz szokva, nem volt ez irányban érzéke. Nem akadályozta, de nem is fejlesztette azt. A következő fejezetek külpolitikai kérdésekkel foglalkoznak s Nagy Lajosnak Vörös-Oroszországgal s Litvániával szemben elfoglalt álláspontját ismertetik. Behatóan ismerteti azután a különböző szerződéseket, melyeknek czélja az volt, hogy leányainak biztosítsa a lengyel trónt. Uralkodásának utolsó tizenöt évét a dynastikus hatalmi politika jellemzi, melynek pilléreit a kassai összejövetelek alkották. Ε szerződésekben különben erős magyar hatások is mutathatók ki. Az 1374-iki kassai kiváltságlevél alkotói s általában a magyarbarát politika vezetői a kislengyelországi urak voltak, kik büszkéklehettek alkotásukra. Lajos nagyon drágán fizette meg leányai trónöröklését. A döntés nagy előnyöket biztosított Lengyelországnak. A lengyelek nem sokat áldoztak fel, mert nem volt akkor méltó jelöltjük a trónra. Tudták ezt nagyon jól a kislengyelek. Lajos utódjának megállapítása elhárította Lengyelországtól a zavarokat és viszályokat, melyek valószínűleg bekövetkeztek volna, ha az 1355-iki oklevél marad érvényben. Vájjon lehetett-e arra számítani, hogy Nagy- és Kis-Lengyelország ugyanegy jelöltet fogadnak el ? A mi a lengyel nemességnek a kassai kiváltságlevélben biztosított nagy kiváltságait illeti, — mit sok lengyel történetíró támad — az minden valószínűség szerint sorra került volna Lajos uralkodása nélkül is, Kázmér utódai alatt. Természetes azonban, hogy Lajos engedékenyebb volt, mint mások lettek volna, mert szüksége volt a népiesség beleegyezésére leányai trónöröklését illetőleg. Érezte, hogy mint idegennek gyöngébb az állása s a főuraktól függ. A kassai kiváltságlevélbe annál is könnyebben ment bele, mert hasonló engedmények, sőt még nagyobb mértékben Magyarországon már régen életbe voltak léptetve. A szerző munkája végén Lajos lengyelországi uralkodásának jellemzésével és eredményeivel foglalkozik. Nagy Lajos uralma Lengyelországban nagyban elüt attól, a mi Magyarországon volt. Nem is lehet egyforma mértékkel mérni. Míg Magyarországon már második nemzedékkép kerül a trónra az Anjou-ház, addig Lengyelországban mint idegen dynastia szerepel,