Századok – 1921-1922
Történeti irodalom - Dabrowski János: Nagy Lajos utolsó évei. (Ostatnie lata Ludwika Wielkiego.) Ism. Divéky Adorján 245
247 TÖRTÉNETI ,IRODALOM. Leírja a lengyel trón elfoglalásának körülményeit, bemutatja a lengyelországi Anjou-pártot, az ú. n. »krakói urakat«, kik a Magyarországgal való unió mellett dolgoztak, majd meg a nagylengyelországi ellenzék működését vázolja, mely az Anjoukkal szemben nemzeti királyt akart a trónra ültetni és pedig Fehér Ulászló gniewkowi herczeget. Fehér Ulászló törekvésével s a nagylengyelek Lajosellenes állásfoglalásával állott kapcsolatban Czarnkowi Jankó hírhedt pöre s elmozdítása az alkanczellári állásból. Jankó a saját krónikája szerint befolyásos emberek intrikájának esett áldozatul, kik azzal vádolták meg őt, hogy Nagy Kázmér halála után nagyobb összegű pénzt tulajdonított el, továbbá, hogy visszaélt a pénzek kezelésével. Ellenségei megnyertek néhány magyart Erzsébet özvegy királyné udvarából, kik reábírták a királynét, hogy foszsza meg Jankót az alkanczellári állástól. Jankó elbeszélésével szemben azonban van egy oklevelünk, mely más világításba helyezi ezt az ügyet. Ez az oklevél azt az ítéletet tartalmazza, melyet 1372-ben mondtak ki Pózenben. Ebből kitűnik, hogy Jankó ki akarta lopni Nagy Kázmér sírjából a királyi jelvényeket, a mit ő maga is bevallott a királynőnek. Az idézett tárgyalásra Jankó nem jelent meg. Az ítélet felségsértésben marasztalta el őt s megfosztotta őt Lubosz várától, melyet maga épített fel. A pózeni ítélet megdönti Jankó állításait s kitűnik, hogy sokkal nagyobb bűnnel vádolták, mint azt ő írta. Kérdés, mi czélból akarta elvinni a királyi jelvényeket, hisz jómódú ember volt ? Azért kereste a koronát, hogy vele valakit megkoronázzon. Ez a trónkövetelő csak Fehér Ulászló lehetett s így az ő ügye kapcsolatban áll a Lajosellenes mozgalommal. Ezek után érthető, hogy Czarnkowi Jankó kedvezőtlen színben tüntette fel Nagy Lajosnak s anyjának, Erzsébetnek lengyelországi uralmát. A következő fejezet Nagy Lajos kereskedelmi politikájával foglalkozik s itt a szerző kimutatja, hogy Nagy Lajosnak uralkodása e tekintetben előnyös volt Lengyelországra nézve, mert Lajos különös gondot fordított a városokra, mint a kereskedelem góczpontjaira s különösen Krakó köszön neki nagyon sokat, melynek Lajostól kapott kiváltságai nagyban előmozdították Krakó czélját a Balti-tenger és a Magyarország közti kereskedelem monopolizálását. A kereskedelmi előnyök, melyeket Lengyelország Nagy Lajos alatt élvezett, uralkodásának egyik legjelentősebb mozzanatát képezik. Hasonlóképen jelentős volt uralkodása a lengyel bányászat terén is. Erzsébet sokat foglalkozott az olkuszi bányák rendbe-