Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Szelényi Ödön: A magyar evangélikus nevelés története a reformatiótól napjainkig. Ism. Szigethy Lajos 239

240 TÖRTÉNETI ,IRODALOM. hazája jövőjében. A német ev. iskolák később is elevenen hatnak a mi evangelikus iskoláink útján hazai iskoláinkra : Sturm strassburgi iskolája, a német pietisták, különösen a hallei Francke példája utánzásra lelkesítenek nálunk is. Szelényi tömör rövidséggel, de azért mélyrehatóan tárgyalja a németországi reformáczió hatását iskoláinkra, az evangelikus iskolák keletkezését, a zsinatok iskolai törvényeit, az iskolák külső történetét, a nagy pártfogók s a városi gyülekezetek iskolaalapításait, az iskolák belső fejlődését, az iskolai törvényeket, tanulmányi rendszereket, tanterveket, az iskolafokok lassanként való elkülönülését, azután egyenként a különböző iskolafokok történetét, a leánynevelést, internátusokat, felebaráti intézményeket, a nevelésügyi magyar irodalom történetét. Végül elmondja, hogy a mult hibáin okulva, mi a tennivaló iskoláink fejlesztése körül. A mellékletben közöl okleveleket, például Melanchton elébb említett levelét, a csepregi rektor díj -levelét 1585-ből, a csetneki iskola törvényeit 1726-ból, a jegyzőkönyvet arról, hogyan alakítja át Kazinczy Ferencz^ a kassai tanfelügyelő a felkai ev. iskolát nemzeti iskolává, Hunfalvy Pál pályázati kérvényét a késmárki tanárságra. Hogy csak kevés okmányt közölhet könnyen érthető pénzügyi okokból, azt maga • sajnálja legjobban. Szerző nem elfogult az ev. iskolákkal szemben, bár minden sora elárulja, hogy szeretettel csüng rajtuk. Látja hibáikat is : a szervezetlenséget, az egység hiányát. Nem intézményeken, hanem egyes kiváló egyéniségeken nyugszik az iskolák élete. Egy-egy kiváló tanár felemeli az iskolát, halálával hirtelen hanyatlás áll be. De ez a gyengeség egyúttal ereje is az ev. iskolának. Erős egyéniségek erős egyéniségeket nevelnek bennük. A nagy evangelikus tanárok elvonulnak szemeink előtt, a Szelényi által adott eleven és szeretettel teljes képekben. Látjuk Bél Mátyást, a ki Pozsony ev. Líceumát példát adó mintaiskolává tette. Hunfalvy Pált, a Petőfi szerint »tanítványaitól igazán szeretett« késmárki tanárt. Breznyik Jánost, példáját az egy iskolának élő-haló tanárt, a ki egész életét Selmeczbányának szentelte és végül vagyonát is szeretett iskolájának hagyta. Vondrákot és Hazslinszkyt, koruk vezető tudósait, a kik mehetnének magasabbrangu iskolákba külföldre is, de egész életüket inkább akarják szeretett Eperjesükön tisztes szegénységben tölteni. Szarvas Jánost, a természetet és a szabadságot imádó Vajda Pétert, a philosophusokat : Haberern Jonatánt és Domanovszky Endrét. A budapesti Tavasi Lajost, a negyvennyolczas reformicor vezető tanárát, a hős honvédet. A magyar Franckét,