Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Helikon 121

történeti irodalom. 12E gyelek a XIX. században) czímű magyar nyelven is megjelent könyvét, illetve annak különösen ama részeit, melyeknek megállapításai a lengyel történészek előtt már csak forrásanyaguk miatt is ezideig egyáltalában nem, vagy alig voltak ismertek. Ezek a könyvnek azok a fejezetei, melyekben Divéky azt vizsgálja, hogy az 1831-iki novemberi forradalomtól kezdve a lengyel nemzeti mozgalmak minő határt váltottak ki Magyarországon, illetve, hogy vezető államférfiaink milyen álláspontot foglaltak el a lengyel kérdést illetőleg. Az e szempont alapján megállapított eredmény, a meleg rokonszenv és együttérzés, mely e korszakot jellemzi, Dçbicki véleménye szerint nem engedi, hogy a lengyel nemzet ezekről, még abban az esetben is, ha Lengyelországot a jövőben Magyarországtól esetleg ellentétes érdekek választanák el, valaha is megfeledkezzék. Lelkészegyesület. 1919. 4. szám. Pröhle Vilmos közli a Lenz Károly »Der Aufstand Bocskays und der Wiener Friede« czímű munkájáról az uppsalai »Särtryck ur Kyrkohistor. Arsskrift«-ben megjelent ismertetés fordítását. Magyar Helikon. I. évf. ι. szám. Dedek Crescenc Lajos : Ezeréves küzdelmeink ezeréves határainkért. Theokratikus történetfelfogással vázolja a Teremtő által egységgé alakított Magyarországban államot alapított magyar nemzet küzdelmeit a külföldi hódító és a bent élőnemzetiségek elszakadó törekvései ellen. Összefoglalja a történeti kutatás eredményeit a tótság, oláhság, szerbség betelepedésére, néhány vonással jelf&mzi magunkrahagyatottságunkat a tatárjárás és török hódoltság idején, majd az osztrák törekvések érintése után megállapítja, hogy jelenlegi szétdaraboltságunk nem maradhat meg, mert természetellenes. — Domokos László : Magyarország angol és olasz barátai. Angol és olasz sympathiák ébredését próbálja megállapítani Magyarország iránt, különösen Clemenceau (kit részletesen jellemez) bukása után. — Ruszka-Krajna sorsa a békeszerződés után. A 600.000-nyi ruthén népet megkérdezése nélkül és kívánsága ellenére Csehországhoz csatolták, noha története és gazdasági érdekei Magyarországhoz utalják, a békeszerződésben megígért autonómiát nem adták meg neki, a mivel a biztosított népszavazást eleve lehetetlenné tették. A cseh közigazgatás pedig ezt az országrészt teljesen tönkretette. 2. szám. Hegedűs Lóránt : A békeszerződés pénzügyi rejtélyei. Kimutatja, hogy a trianoni szerződésben az osztrák-magyar bank kétféle, az általa kibocsátott »kék pénz« pedig 4-féle elbánásban részesül. A szerződés ép oly érthetetlen, mint kivihetetlen, a mi pedig az osztrák-magyar bank liquidatioját illeti (a szerződés ezt is elrendeli), ezt csak az utódállamok együttesen hajthatják végre. —· Bonkáló Sándor : A lengyel-ukrán offenzíva. Felsorolja az európai Oroszországból alakult államokat s leírja ezek közös küzdelmét az orosz bolsevizmus ellen. A közös veszély hatása alatt békült ki Lengyelország is Ukrániával, a mi a tavaszi együttes offenzívára vezetett. Közli Pilsudski lengyel fővezér kiáltványának szövegét. — Domokos László : Mit nyertek és mit vesztettek a magyarországi nemzetiségek. Részletezi az elszakított részek lakóinak mai vigasztalan gazdasági helyzetét és politikai kiábrándulását a magyarnál sokkal súlyosabb új uralom alatt, ismerteti a magyar és osztrák békék nemzetiségi czikkeit, melyek jóval kevesebb jogot adnak, mint a magyar 1868. 44. tc., úgy kulturális, mind politikai, mind gazdasági tekintetben. —- Ballá Antal : Oroszország és az orosz probléma. A lengyelek májusi offenzívája alkalmából vázolja a háború és forradalmak előtti orosz álla-