Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Helikon 121

<122 történeti irodalom. potokat : a czári absolutismus rendszerét, a korrupt népnyúzó ^bürokráciát, az elégedetlen, forradalmár intelligencziát s az alapjában véve engedelmes, könnyen kormányozható parasztot. A század elején elkezdett agrárreformmal és továbbfejlesztésével, meg a háború elkerülésével meg lehetett volna akadályozni a forradalom újabb kitörését vagy legalább is győzelmét. A czikk írója sem tart egyes államformákat egyedül üdvözítőknek : hogy az orosz viszonyokhoz •és lelkülethez az alkotmányosság nyugati formái nem illenek, azt a legjobban a dumák működése bizonyítja. Még a márcziusi forradalom is egészséges fejlődést biztosíthatott volna Oroszországnak, lia nem jut diadalra a bolsevikiek absolutismusa, melynek egyetlen támasza a vörös gárda, miután a munkástanácsok osztályparlamentjei megszűntek. Ez az absolutismus ép oly imperialista, mint volt a czáré s eszköze is ép úgy az erőszak. — Gesztesi Gyula : A török béke. A XIX, sőt XVIII. századra visszamenően vázolja a nagyhatalmak, különösen Orosz- és Francziaország, meg Anglia keleti politikáját s a hatalmi csoportosulásokat e kérdésben, melynek főbb mozzanatai a török kiűzése Európából, Ausztria balkáni, Oroszország balkáni és konstantinápolyi, Francziaország egyiptomi és szíriai igényeinek megvalósítása, Anglia részéről Egyiptom birtokának és az indiai útnak biztosítása, végül valamennyi számára a tengerszorosok megnyitása. A jelenlegi török béke pedig compromissum a franczia és angol álláspont : Törökország integritása és Európából való kiűzése közt. Tökéletlen volta is onnan van a szerződésnek, Tiogy compromissum, a mi a Balkán-államok egymásközti és Törökországhoz való viszonyát még jobban összebonyolítja. —Elmélkedés sötét elöidökre. A névtelen czikkíró egy-két episodot ad a népbiztosok kormányzásából (főleg Kunfit illetően) egy meg nem nevezett népbiztostól nyert adatok alapján. — Bilder aus dem kommunistischen Ungarn. Hans Eisele e czímü művének ismertetése, mely kiemeli a könyv jó értesültségét. — Régi magyar oklevelek. B. Szabó Lászlónak a gróf Csáky levéltárból összeállított oklevólkiadványát ismerteti. — A főkegyúri jog és a forradalom. Meszlényi Zoltán e tárgyról írt tanulmányával polemizál. A szerző szerint nem lévén uralkodó, a főkegyúri jog nem gyakorolható, míg az ismertető szerint a kormányzó gyakorolhatja. — A magyar .ruthének története. Bonkáló Sándor új könyvének ismertetése. 3. szám. B. XVlassics Gyula : A bolsevizmus jogélete. A bolsevikiek igazságszolgáltatását, magán- és közjogi rombolását vázolja. — Trianoni ünnep. Arról a palotáról szól, melyben a magyar békét aláírták, építéséről és rövid történetéről. — A czipszerföld búcsúja Magyarországtól. A czikk közli az Iglón megjelenő Szepesi Lapok egy levelét, mely a magyar béke aláírásakor jelent meg. Megjelent a Revue des deux mondes 1920 deczember 15. számában is. — Az utolsó magyar polihistor. Lambrecht Kálmán Herman Ottóról írt könyvének ismertetése. — Petrik Albert : A régi Budapest építészete czímű könyvét ismerteti. (Fényképgyűjtemény régi pesti házakról Bieberauer Virgil előszavával.) — Raffay Sándor : Kiáltás a viharban. A kommunizmus alatt mondott beszédei gyűjteményének ismertetése. 4—5. szám. Timon Akos : A szent korona misztériuma. A magyar nemzet az államot a szent koronában látta megtestesítve. A szent korona misztériuma : hogy a főhatalom benne rejlőnek tekintette. Ε misztériumnak következménye, hogy az állami főhatalom nem a király személyéhez fűződő hatalom, hanem a személyesített szent korona hatalma ; az állami felségjogok nem királyi felségjogok, hanem a szent korona jogai, a melyek a szent koronát mint eszmei