Századok – 1921-1922
Történeti irodalom - Eberhardt; Hildegard: Die Diözese Worms am Ende des XV. Jahrhunderts. Ism. Tóth László 101
<101 TÖRTÉNETI IRODALOM. földrajzi egységére s ezen egység politikai jelentőségére hivatkozva s leszögezi azt a tényt, hogy a felosztás új küzdelmek csiráit rejti magában, de a jövőnek szükségkép bekövetkezendő eseményeiért a felelősség azokat terheli, a kik azt hozzájárulásukkal lehetővé tették. —ch —e. Hildegard Eberhardt: Die Diözese Worms am Ende *des 15- Jahrhunderts nach den Erhebungslisten des »gemeinen Pfennigs« und dem Wormser Synodale von 1496. Münster i. W. Aschendorffsche Verlagsbuchhandlung. 1919. 8° XVI. 192 1. Azok a nagyratörő tervek, a melyekkel Miksa császár a trónt elfoglalta és a melyek megvalósulásuk esetén hivatva lettek volna nemcsak a Habsburg-ház fényét emelni, de a birodalom régi tekintélyét és hatalmát is visszaállítani, első sorban a császári hatalomnak a birodalom részéről történő jelentős anyagi támogatását tételezték fel. A francziák és a törökök elleni küzdelem sok pénzt igényelt és ennek előteremtése az 1495 márczius 25-én Wormsban összegyűlt birodalmi gyűlésnek a feladata volt. Bár a rendek nem túlságosan lelkesedtek a pénzbeli támogatás gondolatáért, mégis egy jelentős reform Ígérete fejében megszavaztak a császárnak egy bizonyos adót, mely a fej- és vagyonadó keverékének tekinthető, t. i. a husszita időkből már ismert denarius communis-t (»gemeine Pfennigs«), a melyet négy éven át bizonyos kulcs szerint tartozott fizetni a birodalomnak minden 16 éven felüli lakója, »si sein gaistlich oder weltlich, frawen oder mann, was wirden, ordens, stands oder wesens die sind, niemand ausgeschlossen«, még pedig 500 rajnai forint vagyon vagy 25 r. forint évi jövedelem után félforintot, 1000 r. forint vagy ennél nagyobb vagyon vagy 50 r. forint, illetve ennél több évi jövedelem után egy rajnai forintot. Mindazok, a kiknek vagyona 500 rajnai forintnál-kisebb, illetve évi jövedelmük 25 r. forinton alul marad, 1/2 4 rajnai forintot, azaz 13 hellert fizetnek. Az adószedés plébániánként történt a plébános és egy világi tisztviselő közreműködésével. Az eredmény azonban messze a várakozáson alul maradt, úgy, hogy még az első évre kivetett adót sem tudták behajtani és 1499-ben az egész adószedő szervezetet fel kellett oszlatni, a nélkül, hogy munkáját jelentősebb eredménynyel végezte volna. Csak egyes részeken sikerült az adószedőknek jelentősebb eredményt felmutatni, így a wormsi egyházmegye területén, a melynek a frankfurti városi levéltárban őrzött lajstromai voltak az egyik főforrása Eberhardt jelen munkájának. Ez a lajstrom azonban pusztán gazdasági természetű feljegyzéseinél fogva magában nem nyújtott elég anyagot az egyházmegye állapotának mindeme kiter-
