Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Szózata l. debreczeni alatt. 74

5S TÖRTÉNETI IRODALOM. a németeknek 6з

-1%-а, a szerbeknek 86'8%-a az újabb keletű. Ez a bevándorlás a magyarság arányszámát 39%-ra nyomta le. Csak lassan tudta magát népünk ebből a helyzetből kidolgozni. 1850-ben a magyarság arányszáma 41-6%, 1869-ben 45'5%, 1910-ben 54'5%. А XVIII. században ránk szakadt kedvezőtlen viszonyok a török uralom pusztításának következményei voltak. A Tisza—Maros szögének öt vármegyéjében pl. 1720-ban 45.000 főnyi volt a lakosság, 1787-ben 774.000 fő, a kik nagyrészt román és szerb bevándorlók voltak. Nagy szerencséje volt azonban a magyarságnak a nemzetiségekénél nagyobb természetes szaporodása és hogy az a belső vándorlás, amely a török kiűzése után az Alföld felé irányult, szintén neki kedvezett. A periferiák gazdaságilag gyengébb és a termőterülethez viszonyítva sűrűbb nemzetiségi vidékei ugyanis állandóan átadták a magyar nyelvterületnek népfölöslegük egy jelentékeny részét. Minthogy azonban viszont a magyar nyelvterületen volt legkedvezőtlenebb a birtokeloszlás, a magyarság fölöslegének egy része a periferiák bánya- és iparvállalatai és városai felé tódult s a városok magyar jellegét biztosította. Minthogy Kovács statisztikai tanulmányt írt, azzal a kérdéssel, hogy mekkora része volt az idegen bevándorlás felidézésében és annak a magyarságra nézve kedvezőtlen irányban való befolyásolására a bécsi kormány politikájának, nem foglalkozik. Rendkívül becses megállapításait azonban a történetírás is nagy haszonnal fogja alkalmazni. Kovács Alajos különben is az integritás kérdésének legbuzgóbb munkása. Itt csak két apróbb iratát akarom említeni : az egyikben népszámlálásunk anyanyelvi adatainak hitelességét bizonyítja különösen a románok vádjaival szemben oly szerencsésen, hogy érvelésével szemben minden vádaskodásnak el kell hallgatnia, a másikban pedig 18 pontban összefoglalja az ellenérveket a cseh, román és szerb területi követelésekkel szemben. Mindezek az iratok, valamint az Országos Statisztikai Hivatal egyéb kitűnő összeállításai franczia és angol nyelven is megjelennek, a statisztikai tabellák háromnyelvű szöveggel. Egészen más természetűek azok a szózatok, a melyekben egy-egy tudományos testület szól a külföldhöz. Az eddig előttünk fekvő ilynemű szózatok közül a legterjedelmesebb és legmélyebben szántó a pozsonyi egyetemé, a melyet Polner Ödön rektor, Kováts Ferencz a jogi és Hodinka Antal a bölcsészeti kar dékánjai és Princz Gyula és Lukinich Imre írtak alá. Ennek az iratnak az alapgondolata ugyan a geographiai, de azért nemcsak ebből a szempontból, hanem államjogi, nemzetgazdasági és történeti tekintetből is tárgyalja a feldarabolás kérdését: Történeti része azt a tételt bizonyítja, hogy nemzetiségeink csekély töredékek