Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Takáts Sándor: Rajzok a török világból. III. köt. Ism. Srs. 65

5S TÖRTÉNETI IRODALOM. 1904, 256. 1.) fejtegettem. Álláspontomat azóta megerősítette Pastmek : (Casopis Matice Moravske XXXI. 1907. évi.) és Vetlek : (Casopis Moravského Muzea VIII. évf. 1908.) tartalmas czikksorozata, a hol néprajzi, történeti, de főleg topographiai érvek sora kimutatta, hogy a Mähr. Walachei népe tótságunk keleti nyelvjárásából való. Folyó, hegy, diilő neveit innen hozta, a románsággal közvetlenül alig érintkezett, az oláh elemeket rutén szomszédsága útján kapta talán a XIV—XV. században. Szerzőnk ezeket a döntő érveket figyelmen kívül hagyja, sőt a morva oláhság kérdésével igen röviden foglalkozik. Pedig igen jellemző, hogy itt a juhászat csak később terjedt el, eredetileg inkább a kecsketenyésztés járta, a mi az »oláh móddal« nem egyezik. Kadlec könyve, bár kitűzött czélját teljesen nem is érte el, anyaga gazdagsága, irodalma bőséges repertóriumával és tartalmas fejtegetései által olyan fontos mű, mely viszonyainkhoz alkamazott átdolgozásban irodalmunkban is hasznos szolgálatot tenne. Elfogualtlan, tárgyilagos hangja figyelemreméltó jelenség a cseh irodalomban. Ernyey József. Takáts Sándor : Rajzok a török világból. III. к. Budapest, 1917. Magy. Tud. Akadémia. 8° 458. 1. Takáts összegyűjtött dolgozatainak harmadik kötete tárgyi gazdagságban, változatosságban versenyez a két előzővel (ism. Századok, 1916. 650—655. 1.) s nyelvi szépségekben sincs mögöttük. Épen ezen utóbbiak miatt kár, hogy az utolsó kötetnek az előzőkre is kiterjeszkedő mutatója megelégedett a személy- és helynevekkel s nem készült kissé nagyobb terjedelemben, hogy tárgymutató is volna. Húsz hosszabb-rövidebb czikk van ebben a kötetben. Tárgyuk művelődéstörténeti, nevezetesen had-, ipar- és gazdaságtörténeti, de nem egyszer politikai történelmi szempontból is fontos nyilatkozatok vannak bennök, mint mikor a végbeli török pusztulásán sajnálkozik, az udvari kamara magyarellenes gazdasági akadékoskodásait ostorozza, a királyi udvar s a magyar urak viszonyát érinti (73—74., 366. 1.), mely meglehetősen ellenkezik azzal a fölfogással, hogy már Miksa idegenen állt a magyarsággal szemben s udvarában teljesen magyarellenes szellem uralkodott ; közoktatásügyünk szempontjából micsoda érdekes, hogy a szatmári deákok tanulmány végett meglátogatták Károlyi Sándor üveghutáját s főtisztje a huta vezetőjének megizente, hogy minemű játékos vagy hasznos edényeket kívánnának csináltatni a deákok, a mesterekkel megcsináltassa ; az irodalomtörténet kutatója is találhat ismeretlen adalékot (pl. 27X. 1.). Századok. 1919. í—П. fäz?t, 5