Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Kadlec; Karel: Valaši a valašike právo v zemich slovanskych a uherských. Ism. Ernyey József 57

5S TÖRTÉNETI IRODALOM. ellenük (438. 1.). Az oláhjog természetét illetőleg a szerző hajlandó feltenni, hog}' mint kizárólag, vagy legalább is túlnyomólag pásztorkodásból élő nép igényeinek megfelelő szerződés, az oláhság kebelében támadt, de nemzeti jellege sohasem volt és igen hamar megszűnt oláh tulajdonnak is lenni, átment minden népre, mely átlag hasonló életmódot folytatott. Ha feltesszük a szerzővel, hogy az oláh jog nyomai már O-Szerbia területén is jelentkeznek, mivel magyarázható az, hogy a szerb királyok chrysobullái sokat mondanak a jobbágyul adományozott oláhok kötelességeiről, de kiváltságaikról, jogaikról szó sem esik ? Főbizonyság az oláh jog mellett az lenne, hogy elvétve már itt is említik az oláh telepek (katun) kenézeit, mint a félnomád állapotban élő nép patrimonialis jogszervezetének képviselőit, de a knéz fogalom általános volt.1 Igaz, hogy Erdélyben a kenézség helyenként kifejlődött és autonomikus szervvé lett, de csakhamar vissza is hanyatlott ' patrimonialis alakulattá, tehát mélyebb gyökere nem lehetett. Erdély és Magyarország területén fejlődött az oláh jog tágabb körűvé, a miiven a Balkánon utóbb sem volt, mert rendezett falvakon kívül, falvak szövetkezete : Krajnák, élükön krajmkkal és vajdával csak itt fejlődött. Ilyen új szervezettel jutott az oláh jog Lengyelországba, főleg a ruténlakta területre.'2

A gyors receptiót támogatták a hasonló, sőt azonos természeti viszonyok (a Kárpátok északi és déli lejtőin) és a szomszéd népek azonos görög hite. E mellett a jog maga sem lehetett merő újdonság. A rutének már előbb ismerték a német telepítési jogot, már pedig a kenézség sem volt más, mint módosult német jog, alkalmazva helyi viszonyok szerint, főleg pásztorkodó népre. E két eredetileg idegen települési jog csábította a népeket. A földmíves előnyös feltételek mellett kapott földet — német jogon, a pásztor természetesen a neki megfelelőbb oláh jogot választotta. Földet kapott mindenik örök jogon, a megszabott évi adomány fejében. A földmíves terménynyel és némi pénzzel fizetett, a pásztor nyája méltányos hányadával és állati termékekkel. Mindkét jognak természetes járuléka volt némi autonomia és iurisdictio, a milyenben nem volt része az otthoni népeknek. Látva azt, hogy az oláh jog csak a német jog szomszédságában fejlődött magyar és lengyel területen, megértjük, hogy a balkáni oláhság oláh joghoz nem juthatott, mert Szerbia területén a német jog nem érvényesült. Volt ugyan 1349 előtt némi szabadalmas német elem a bányavárosokban, de az elenyésző csekély volt, 1 Nelipic Ivanic horvát bán (1146) magát Cetinj, Ráma, Klissa kenézének mondja. 2 Összesen 324 kenézjogon szervezett községet sorol fel 1378—1597 évekből.