Századok – 1919-1920

Tárcza - Hivatalos Értesítő - 524

583 RÉSZLETES UTASÍT AS ÚJKORI FORRÁSOK KIADÁSÁRA. 12. §. As értekezésszerű bevezetés. Minden művet értekezésszerű bevezetés nyit meg, melynek az a kettős czélja, hogy a szakembernek, különösen a történetírónak a közölt forrásanyag minél teljesebb és alaposabb kiaknázását lehetővé tegye, a művelt olvasóközönségnek pedig az anyag megértését és kellő méltánylását megkönnyítse. Ne tévessze szem elől a szerkesztő, hogy a forráskiadás s így az annak keretébe tartozó bevezetés is lényegében félgyártmány, melynek nem hivatása, hogy a történelmi munka végczélját, magát az oknyomozó elbeszélést adja, hanem csak hogy a forrásanyag használhatóságát növelje és könnyítse. A bevezetés általában tüzetesen ismerteti az anyag tartalmát, az oda vágó egész irodalom (8. §. 9. b.) felhasználásával kifejti, hogy kiadása miben és mennyire viszi előbbre ismereteinket, méltatja az anyag kútfőértékét és szükség esetén foglalkozik a levéltárakkal és más megőrzési helyekkel, a hol az anyag találtatik, rámutatva az esetleges viszontagságokra, vándorlásokra, melyeken az anyag átment (pl. hogy III. Pál iratai a pápa nemzetségének, a Farneséknek pármai levéltárába került, honnan az anyag egy részét III. Károly tovább vitte Nápolyba). Egyébként a bevezetés természete más és más a közölt forrásanyag tartalma szerint. 1. Ha a mű tárgya valamely hatóság, hivatal (pl. a magyar helytartótanács, az erdélyi gubernium, a vármegyei intézmény) keletkezése, fejlődése, szervezete és általános működése, akkor a bevezetés jogtörténeti dolgozat természetét ölti, melyhez czélszerű részleges archontologiát csatolni. 2. Ha a mű valamely hivatalnak vagy szervnek (pl. nuntiaturák, követségek) megfigyeléseit és részletes tevékenységét feltüntető iratait tartalmazza, mely csoportba főképen a diplomatiai jelentések tartoznak, akkor a bevezetésben az egymást követő vezetők (nuntiusok, követek) életrajzi adatain kívül ismertetni kell tevékenységük főbb tárgyait, a nagyobb actiókat, az udvart, a hol működtek, az államférfiakat, a kikkel tárgyaltak s vázlatosan a mindenkori külpolitikai összhelyzetet. 3. Ha a kiadvány egy személy (pl. Nagy Frigyes, Széchenyi István) műveit, levelezését tartalmazza vagy egy kimagasló személyre vonatkozó iratokat foglal magában, akkor a bevezetés életrajzszerűvé lesz (esetleg az élet egy szakára) s különös súlyt vet az illető egyénnek a közzétett anyagban megnyilvánuló sajátos gondolkozására, egyéni vonásaira. 4. Ha a mű egy történeti eseményre (pl. októberi diploma, osztrák örökösödési háború) vonatkozó iratok gyűjteménye, akkor minél szűkebbkörű a tárgy, a bevezetés annál inkább monographiaszerű jelleget nyer, rámutat a hatóerőkre és a fejlődési folyamat egyes szakaira, kiemelve az anyagból annak korjellemző adatait. 13- §• A mutatók. Minden egyes kötethez tartalommutatót, név- és tárgymutatót és indokolt esetekben szakmutatót és szómutatót kell készíteni. A szerkesztő a tartalommutató kivételével a mutatókat saját felelősségére mással is készíttetheti.