Századok – 1919-1920

Tárcza - Hivatalos Értesítő - 524

20 RÉSZLETES UTASÍTÁS ÚJKORI FORRASOK KIADASARA. 9. §• Az 'anyag sorrendbe szedése. Az anyag elrendezése időrendben történik. Csak a hol bizonyos, egymástól teljesen elváló ügycsoportok határolhatók el, történik a közlés csoportok szerint, de azokon belül is korrendben. A hol összekötő tárgyalásról van szó, melyre vonatkozólag heteken vagy épen hónapokon át folyó iratváltás anyaga maradt fenn, ott helykímélés és az áttekintés megkönnyítése végett a belsőleg összefüggő hivatalos iratok szószerint, kivonatban és összekötő elbeszélésben egy szám (8. §.) alatt egyesíthetők s az egész ilyen összevont anyag egy különösen fontos vagy jellegzetes darab körül csoportosítható. Ilyen gyűjtőszámok besorozása a döntő dátum és pedig az első vagy a jellegzetes irat kelte szerint történik. V Minden lap felső részének a közepén az évszámot, a lapszámot jelző hosszú széllel szemben a szöveg első sora mellett vagy ha több darab van, úgy azon az oldalon minden egyes hivatalos irat első sora mellett számát, a másik hosszú szélen pedig ugyancsak az irat felső sora mellett a hónapot és napot kell kitenni. Más széljegyzet pl. a rövid tartalom megjelölése (8. §. i.) az utóbbihoz csatolandó. A keletet az 1582. esztendőtől kezdve széljegyzetekben az új naptár szerint kell feltüntetni. Ha hivatalos irat a régi naptár szerint van keltezve, akkor a régi és új keletet tört alakban kell kifejezni (15/25). A hivatalos irat végén a keletet az eredeti szerint kell adni, miközben az actum a-val, a datum d-vel, a signatum s-szel rövidítendő és az év-, hó- és napszám kivételével minden nélkülözhető elhagyható. 10. §. Levelek, naplók, értekezések és nagyobb müvek. Félhivatalos levelek, vagyis az olyan iratok, melyeket hivatalos személyek közügyekben levél alakjában írnak, a hivatalos iratokkal egy tekintet alá esnek. Magánlevelekből a szerkesztő a kiadvány tárgyához nem tartozó részeket kihagyhatja, de a többit lehetőleg szó szerint közölje. A mennyiben pedig kivonatol (3. §. 2.), a személyi vonást különösen a sajátkezű levelekben kíméli. Naplókat, emlékiratokat és más kéziratos összefüggő munkákat egész terjedelmükben közöl. Ezeknél a kihagyás csak nagyon indokolt esetekben engedhető meg. Egyébként ezeknél a forrásoknál is a hivatalos iratok kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. il. §• A mü forrásanyagának bírálata és tudományos hasznavehetőségének emelése. A szerkesztő a forrásanyag összegyűjtése és kiválasztása (2. §.) másolása, illetve kivonatolása (3. §.), fölvilágosító és kiegészítő magyarázatokkal való ellátása (8. §,), valamint sorrendbe szedése (9. §.) után készülő munkáját előzetesen bírálat alá bocsájtja (Szabályok Magyarország újabbkori története forrásainak kiadására, 8. és io< §.) s ha az kedvező, művét értekezésszerű bevezetéssel (12. §.) és szedés után mutatókkal (13. §.) látja el. A bevezetés elkészülte után a végleges bírásat következik. A forráskiadásban elismert tekintélyű szerkesztőnél az előzetes bírálat mellőzhető. Ily esetben csak a kész mű kerül bírálat alá.