Századok – 1919-1920

Tárcza - Hivatalos Értesítő - 524

18 RÉSZLETES UTASÍT AS ÚJKORI FORRÁSOK KIADÁSÁRA. 1. Szerkesztő saját kihagyásait ott, a hol nem tér át kivonatos közlésre, pontokkal az eredeti szövegben mutatkozó hiányt vonalakkal tünteti fel. A hiányzó és ki nem egészíthető szavakat három vonal jelzi. Hogy különben mekkora az olvashatatlan rész, azt jegyzetben (8. §. 3. a.) 1-özli a hiányzó bctük, szavak vagy sorok számának lehető feltüntetése mellett. 2. Szövegrészeket, melyeket az eredeti zárójelben ad, kerek zárójel közé ( ) kell foglalni. A szögletes zárójel [ J ellenben azoknak a beavatkozásoknak a feltüntetésére, illetve megkülönböztetésére szolgál, melyeket a szövegben a szerkesztő tesz. így azokat a szövegrészeket, melyekhez szerkesztői jegyzetek (8. §. 3. a.) szükségesek, szögletes zárójel közé teszi. Csonka szövegeknek, rongált szövegek kiszakadt vagy olvashatatlan részeinek kiegészítését szögletes zárójelbe foglalva közli, szükség esetén megfelelő jegyzet kíséretében. Ilyenkor az eredeti szöveg csonka szavait betühűen adja, hogy a kiegészítés helyessége ellenőrizhető legyen (pl. ad v [estram ma] je [statejm. Bizonytalan olvasási módot szögletes zárójelbe tett kérdő jellel [?] szokatlan és feltűnő, de kétségtelen kifejezéseket szögletes zárójelbe foglalt felkiáltójellel [!] tesz feltűnővé. 3. Az eredetinek jelekben vagy számjelekben írt részleteit derékszögű zárójel < y közé kell foglalni s egyben a jegyzetben (8. §. 3. a.) megjegyezni, hogy »jelekben vagy számjelekben«. Egészben ilyen módon írt daraboknál pedig ezt a körülményt a darab leírásánál (8. §.2.) kell feltüntetni. 4. Hosszabb czímek. visszatérő czímzések, megszólítások valamint udvariassági iratzáró mondatok megrövidítve vagy könnyen érthető rövidítéssel közölhetők, hacsak különös körülmények nem teszik közlésüket kívánatossá. Egyébként a szerkesztő keriűje a rövidítéseket vagy legalább is szorítsa a czímzésekre és olyan szavakra, melyek az illető kiadványban rendkívül gyakran fordulnak elő. Félreértés elkerülése végett azonban a mű elején a szerkesztő külön jegyzékbe foglalva ABC rendben közölje az általa alkalmazott rövidítéseket megfejtéseikkel együtt. 5. Tárgyilag szétágazó hosszabb daraboknál, melyekből a szerkesztő által a darab elé alkalmazandó czímben (8. §. 1.) kimerítő tárgyleírás nem lenne a nélkül készíthető, hogy ez a czím hosszadalmassá ne váljék, a tárgyat a czímben csak röviden kell feltüntetni s az ilyen hosszabb darabok áttekinthetőségét a szerkesztő úgy könnyíti meg, hogy új gondolatra a megfelelő szavak ritkított betűvel való szedésével hívja fel a figyelmet, egyúttal a jegyzetben (8. §. 3. a.) feltüntetvén, hogy >>a szerkesztő által ritkítva«. Általában a szedésnek a szerkesztő által való ritkítása kizárólag a tárgy megjelölésére szolgál. A nagyon terjedelmes darabokat pedig a szerkesztő tagolja részekre és ezeket az általa alakított részeket jelölje meg szögletes zárójelbe foglalt arab számokkal, az illető rész első sora mellett pedig alkalmazzon a lap szélén rövid tárgyjelzést is. 8. §. A darabok számozása, kiegészítő és felvilágosító magyarázatokkal együtt. A mű forrásanyaga darabokra oszlik. Minden egyes darabot (3. §. X. és 2.) nagyobb, vastagabb arab számmal kell ellátni. A szerkesztő az iratot kiegészítő és felvilágosító magyarázatokkal kíséri és pedig részben a szöveg előtt, részben a szöveg alatt. A szöveg után