Századok – 1919-1920

Tárcza - Hivatalos Értesítő - 524

14 RÉSZLETES UTASÍT AS ÚJKORI FORRÁSOK KIADÁSÁRA. vezesse, hogy saját alanyi felfogását lehetőleg háttérbe szorítsa a tárgyi közlés javára. Ellenben nem ajánlatos aránylag sok, de annyira megrövidített iratot közölni, hogy a tisztán tárgyi érdeklődés se nyerjen már kielégítést, nem szabad a forráskiadásnak levéltári repertóriummá zsugorodni össze. A kivonatolás mértéke az irat neméhez és természetéhez ké est különböző lehet. A hol az egyes hivatalos irat alakjánál és tartalmánál fogva közel áll a bizonyos kötött szabályok szerint felépített oklevelekhez, ott a szerkesztő erősen rövidítsen. így hitelesítések, kinevezések, czímek, rangok, méltóságok és kitüntetések adományozása rendszerint egyetlen mondattal kimeríthetők. Bírósági iratok, az ítéleteket sem véve ki, szintén sok merő alakiságot tartalmaznak, melyeknél az eredetihez simuló kivonatolás szófecsérlés lenne. Országgyűlések kiírását, országgyűlési utasításokat, javaslatokat, határozatokat igen óvatosan kell kivonatolni, tekintettel a hivatalos írásmód esetleges sorok közötti czélzásaira. A jelentések és a szoros értelemben vett levelek (10. §.) meg épen akár sajátkezűek, akár nem, rendszerint egészen egyéniek s a szerkesztőnek ügyelnie kell, hogy az egyéni vonást ki ne irtsa, mely a számottevő személyiségek találó és kimerítő jellemzéséhez nélkülözhetetlen. 3. A csupán az összefüggés, a tárgyalás folyamatosságának feltüntetése szempontjából számottevő iratok tartalmát a szerkesztő összefüggő elbeszélésben adja az 1. és 2. pont alatt felsorolt darabok után, azokhoz csatlakozva (8. §. eis bekezdése). 4. A vonal felett adott darabok közé be nem illő iratokat ellenben szó szerint vagy kivonatban a vonal alatt jegyzetekben közli. És pedig a szőve et kiegészítő jegyzetekbe (8. §. 3. a.) valók főleg a helyes szöveg megállapítása (4. §.) czéljából figyelembe jövő más példányok. A szöveget magyarázó jegyzetekbe (8. §. 3. b.) pedig az olyan tárgyhoz vágó, de különálló darabok kerülnek, melyeknek az összetartozó iratok közé való besorolása a folyamatosságot zavarná, továbbá valamely darab egyes helyét, adatát tárgyilag közelebbről megvilágító más iratok, nemkülönben a szövegben közölt daraboknak más személyekhez intézett változatai stb. Az I—3. pont alatt felsorolt esetekben félreértés elkerülése végett egyfelől az egész terjedelmükben közölt iratokat és szó szerint közölt iratrészeket, másfelől a kivonatokat és összekötő elbeszélő részeket két eltérő betütypussal kell szedetni. A 4. pont alatt felsorolt esetben pedig a jegyzetben szórói-szóra közölt iratokat vagy iratrészeket idézőjel közé kell tenni. 4- §• A kiadandó szöveg megállapítása. A hivatalos iratok fogalmazványban, eredeti tisztázatban és másolatban, továbbá nyomtatásban maradtak fenn. I. A fogalmazványnak egymástól lényegesen eltérő nemei vannak. A hol már meghonosodott a hivatalos iratok intézésének az a rendszeres módja, hogy segéderő (előadó) az elintézési tervezetet megfogalmazza, magasabb közeg vagy közegek azt átnézik, láttamozzák, felülvizsgálják (ministeriális rendszer) vagy tanács megvitatja és határoz felette (dicasteriális rendszer) s aztán a tervezetet vagy tanácsi határozatot a vezető (minister, kanczellár, elnök) kiadványozza, melyről a segédhivatal (iroda) tisztázatot készít, ott a kiadványozott fogalmazvány és a tisztázat egyaránt eredeti számba megy. Mert ha-