Századok – 1919-1920

Tárcza - Hivatalos Értesítő - 524

RÉSZLETES XJTASÍTAS ÚJKORI FORRASOK KIADASÁRA. 15 csak a segédhivatal (iroda) a tisztázás alkalmával önkényes változtatásokat nem tett, vagy hacsak a vezető nem írta a maga módosítását csupán a tisztázatra a nélkül, hogy módosítását a kiadványozott fogalmazványon is keresztülvezette volna, akkor a két szövegnek egybe kell vágnia. Eltérés rendszerint csak a keltezésnél szokott előfordulni, a mennyiben a tisztázatot néha kiállításának napjáról keltezik, a nélkül hogy ezt a fogalmazványon megjegyeznék. Ha valamely tervezetet a vezető nem írt ugyan alá, vagy kézjegyével nem látott el, de a fogalmazványra rávezetett segédhivatali (irodai) följegyzésből megállapítható, hogy az illető irat nem maradt puszta tervezet, hanem tisztáztatott és elküldetett, akkor az ilyen aláiratlan darab is, gyanús körülmények fenn nem forgása esetén, eredeti fogalmazvány számába vehető. Ugyanilyen tekintet alá kerül az az aláírás végett bemutatott tisztázat is, melyet a vezető (fejedelem, minister stb.) átdolgozott (tisztázati tervezet) s a mely újból tisztáztatván küldetett el. Az eredeti fogalmazvány használata fontos, mert a végleges szöveg létrejöttének előzményei és körülményei, az első javaslat megfogalmazója, az azo.i eszközölt törlések, beszúrások, módosítások és azok szerzői (8. §. 3. a.) csak ennek felhasználásával állapíthatók meg. Csupán ezekből a körülményekből ismerhetők fel azok a gyakran háttérben maradt személyiségek, a kik valamely kormányzat alatt irányadó befolyással bírtak és a hatalmat tényleg gyakorolták. Általában az újabbkori államok története csak a legmagasabb hivataloknál alkalmazott magasabb hivatalnoki kar és hivatalbeli gyakorlat, szokások ismerete alapján írható meg kimerítően. De az egyes darabok értékeléséhez is fontos tudni, hogy egyszerű titkár vagy befolyásos tanácsos fogalmazta-e s hogy az utóbbi vagy épen a legmagasabb állású egyének minő változtatásokat tettek. A hivatalos gépezeten rendszeresen keresztülment fogalmazványoktól meg kell különböztetni hivatalos iratoknak és leveleknek egyszerű tervezeteit, melyek a kiadandó szöveg megállapításánál csak nagy körültekintéssel használhatók fel, de különösen nagyjelentőségű ügyek előkészületeinek minden oldalú megvilágítása szempontjából, főképen ha kimagasló egyéniségektől származnak, kiadásra szintén érdemesek. 2. Az eredeti tisztázat voltaképen az eredeti a szó közönséges értelmében véve. A vezető ezt írta alá s ez adatván a czímzett kezéhez, az eredeti fogalmazványtól bármi okból keletkezett eltérés esetén, kifelé a tisztázat hatott. Ezért a szerkesztő a szöveg megállapításánál vegye alapul lehetőleg az eredeti tisztázatot, mely az eredeti fogalmazványnál rendszerint könnyebben és minden kétséget kizáró módon is olvasható, de azért vesse össze a tisztázatot a fogalmazványnyal. Az eredeti tisztázat azért is figyelmet érdemel, mert a címzett hát- és széljegyzeteit erre teszi. Irányadó személyiségeknek ilyen alakban kifejezett nézetei és utasításai pedig a tárgyalások további folyamát döntően befolyásolhatják. Uralkodóknak és ministereknek ilyen megnyilatkozásai megadhatják a kulcsot nemcsak politikájuk, hanem egyéniségük megítéléséhez is. 3. A másolatok a szöveg megállapításánál csak kisegítőképen jönnek tekintetbe. így ha az eredeti tisztazat nincs meg, akkor az eredeti fogalmazványt össze kell hasonlítani a meglévő másolatokkal. Ha pedig csupán másolatok maradtak fenn, akkor ezek összevetésével kell a szöveget megállapítani s e közben csak a jó vagy kétség esetén az egyenlő értékűnek látszó másolatokat tekintetbe venni, a rosszakat pedig nem.