Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Balanyi György: A Balkán-probléma fejlődése. 1856–1914. Ism. Patek Ferencz 501

TÖRTÉNETI IRODALOM. 505. gálva. Az elsőnek »Világpolitika« volt a czíme.1

Aránylag igen rövidre szorítva adta az 1871-től 1914-ig terjedő időszaknak csak a legfontosabb jelenségekre kiterjedő vázlatát. Most, két évvel utóbb, valamivel több teret szentel előbbi tárgya egy bennünket igen közelről érintő részletének, a Balkán-probléma fejlődésének a párisi békétől, 1856-tól 1914-ig. A tárgy még mindig nyomasztóan nagyterjedelmű s a tér, mely az író rendelkezésére állott, sokkal kisebb, semhogy a szerzőnek alkalma lenne elmélyedő részlettanulmányokra vagy az eseményeknek önálló szempontok szerint való mérlegelésére. Ilyesmit várni tőle, a munka jellegét tekintve, igazságtalanság lenne, annyi, mint ágyúval lőni a verébre. Jogosult ellenben az a kérdés : jól szemelte-e ki az író az anyagát s jól adja-e vissza azt, a mit kiszemelt? Feleletünk mindkét kérdésre nyugodt lélekkel igenlő lehet. A Balkán-probléma fejlődésében — hogy a kissé szokatlanul szerkesztett czím mellett maradjunk — a szerző biztos kézzel választotta ki azokat a datumokat, melyeknek a fejlődés szempontjából a legnagyobb jelentőségük van s az ezek köré kristályozódó eseményeket tárgyilagosságra törekedve, pontosan és megbízhatóan ismerteti meg közönségével. Inkább többet nyújt, mint a mire a czímmel — a mi értelmezésünk szerint — kötelezte magát. Az oláh fejedelemségek, majd királyság történetét eddig általában kivettük a balkáni történetből, valami különös protectio révén, melyet eddig ez a fajta úgy a román (franczia), mint a germán (német) történetírásban élvezett. Balanyi — igen helyesen — Balkán-államnak veszi a fejedelemségeket, a mint hogy úgy jellegüknél, mint a történeti összefüggéseknél fogva oda is tartoznak. Az imént említett protectio szerzőnél annyiban érvényesül, hogy az oláh fejedelemségekkel többet foglalkozik aránylag, mint a mennyit jelentőségükhöz képest kellene. Más a helyzet a görög-krétai kérdésnél. Ez a szorosan vett Balkán fejlődésével nem függ szorosan össze, szinte azt mondhatnók, alig szorosabban, mint a tripoliszi háború, a melyről szerző alig tesz említést. Mégis krétai dolgokról szintén igen bőséges értesítéseket találunk a könyvben. Nagyon érdekes, nálunk igen kevéssé ismert, pedig igen nagy súlyú dolog az, a mit a szerbség gondolkodásvilágában végbement változásról, a radikalis-materialista felfogás előtérbenyomulásáról elmond. Ezekre az imponderabiliákra a főkép pelitikai jellegű legújabbkori történetírás és publicistika alig vetett ügyet. Pedig a szerb intelligentiának a conservativ monarchiával szemben táplált feneketlen gyűlöletét a faji fanatismuson kívül főleg ez az 1 Ismertetését 1. Századok 1919. 79 skl.