Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Balanyi György: A Balkán-probléma fejlődése. 1856–1914. Ism. Patek Ferencz 501

506 TÖRTÉNETI IRODALOM. 506. ideologiai fanatismus fűtötte. Nagy kár, hogy Bulgária, Görögország és főként Oláhország szellemi fejlődéséről nem ad hasonló képet. Igaz, hogy ott nem állhatott rendelkezésére oly jó útbaigazító, mint itt Murko munkájában. De hát a kritikusnak illik, hogy valami hibát találjon mindenben. Tárgyi hibáról ebben az esetben alig beszélhetünk, volna azonban valami megjegyezni valónk az előadás módját illetőleg. Röviden kifejezve : ezt a könyvet olvasva, néha szinte azt hisszük, hogy egy birodalmi német, valami porosz beszél hozzánk. A szerző erősen német szemüvegen át nézi az eseményeket. Igaz, hogy a német szemüveg kitűnő gyártmány, igaz, hogy magyar szemüvegünk eddig nem igen volt, de mégis úgy tűnik fel nekünk, hogy az író nagyon is tiszteli II. Vilmos hatalmas birodalmát a békés osztrák-magyar monarchia rovására. Ügy tűnik fel nekünk, hogy túlzott dolog az Aerenthal diplomatiájának szép sikereiből oly nagy részt írni a német támogatás javára. Ügy tetszik, nem ismeri el kellőképen Kálnokynak, ennek a nagyon is kevéssé ismert külügyministerünknek imponáló ügyességét, a ki a maga sikereit gyakran Bismarck támogatása nélkül, sőt nem egyszer Bismarck ellenére érte el. És még folytathatnók ezt a felsorolást. De hát ez nem a szerző hibája. A háború alatt, sőt már a háború előtti években is a magyar kulturális élet részben politikai, de főleg gazdasági okokból, túlságosan egyoldalú, szinte kizárólagos német befolyás alatt állott. Ha észrevettük is ezt, nem tettünk ellene, annyira men tünk a szövetségi hűségben, hogy még kulturális és gazdasági önczélúságunkat is szem elől tévesztettük miatta. Elég a Mitteleuropa divatra emlékeznünk. Nem csoda, ha a szerző, a kinek érdeklődése ezekben az években fordult erősebben a legújabb kor története felé, nem tudta magát teljesen emancipálni a német befolyástól. Hiszen — hogy csak ennél maradj unie — mostanában alig is jutottunk más olvasmányhoz, mint némethez. Mindez azonban nem ok arra, hogy ez a jövőben is így legyen. Nem vagyunk hívei annak az irányzatnak, mely a győztesek kegye kedvéért hajlandó insultálni a legyőzött szövetségest. Szomorú is volna, ha a magyar történetírás valamely ágának irányát és felfogását a mindenkori politikai helyzet szabná meg. Nem azt akartuk mondani, hogy a diplomatiai történetet ezentúl az egyébként igen magas fokon álló idevonatkozó franczia irodalom egyoldalú befolyása alatt tanulmányozzuk. De... A magyar diplomatiai történetírás ma még embryóban van. A szerző kiváló qualitásai azt ígérik, hogy nagy és nemes része lesz ennek a tudományágunknak kifejlesztésében. Fejleszsze magyarrá. Patek Ferencz.