Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Balanyi György: A Balkán-probléma fejlődése. 1856–1914. Ism. Patek Ferencz 501

TÖRTÉNETI IRODALOM. 501. ményeiről stb. szólnak s a melyek a legtöbb pontban kiegészítik vagy helyesbítik eddigi tudásunkat. Mivel azonban ennek kellő megvilágítása külön tanulmányt igényelne, be kell érnünk ezzel a rövid ráutalással. Rottenburg feljegyzései már jóval kevesebbet nyújtanak, mint Bötticheré. Tulajdonképen nem is önmagokért íródtak, hanem, hogy megerősítsék és részben nyomat ék osítsák Bötticher állításait. Tehát nem önálló munkának készültek, hanem csupán az előzők kiegészítéséül vannak szánva. De azért így is több figyelemre méltó gondolat akad bennök. Különösen nagyjelentőségű annak kiemelése, hogy a császár és a kanczellár antagonismusának végső oka nem eltérő socialpolitikai felfogásukban, hanem mélyebben keresendő. Ennek a mélyebb oknak a kifejtésével azonban, sajnos, adósak maradnak. A két államférfi feljegyzései a hozzájuk tartozó terjedelmes bevezetéssel körülbelül csak felét foglalják el Eppstein könyvének. A munka második felét a szöveghez tartozó akták gyűjteménye alkotja, mely azonban talán még értékesebb, mint a szövegrész. A kiadó ugyanis annyira lelkiismeretesen fogja fel feladatát, hogy, a mennyiben a kérdésre vonatkozik, még a legkisebb hivatalos írást is lenyomatja. Mivel pedig Bötticher egész gazdag irodalmi hagyatéka rendelkezésére állott, módjában állott egy egészen kivételes értékű gyűjteményt állítani össze. Memorandumok, minister- és koronatanácsi jegyzőkönyvek és szigorúan bizalmas államiratok váltakoznak benne. Eppstein báró könyve tehát valóságos sensatiója a beláthatatlanul gazdag Bismarck-irodalomnak. Új anyagban való bőségét és a kiadás aprólékosságig menő lelkiismeretességét tekintve, egyenesen páratlan az utóbbi évek irodalmi termelésében. Ha Bismarck bukásának története végre bevonul a kritikai történetírás problémái közé, az első sorban Eppstein publicatiójának lesz az érdeme. Balanyi György. Balanyi György: A Balkán-probléma fejlődése a párisi congressustól a világháború kitöréséig. 1856—1914. Budapest, Franklin-Társulat, 1920. (Kultura és Tudomány. 28.) 382 1. Valaki azt mondotta a francziákról, hogy politikai érdeklődésüket túlnyomóan a nagypolitika foglalja le, az ország belső viszonyai számukra kevésbbé érdekesek. A franczia ritkán tudja a kormányon lévő ministerek nevét, de ismeri a külhatalmak párisi nagyköveteit és tudja, kik képviselik hazáját a nagyhatalmaknál. A háborúelőtti Magyarországon épen fordított volt a helyzet. Érdeklődésünket absorbeálta a belső politika, meg az