Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Meyer; Erich W.: Staatstheorien Papst Innocenz’ III. Ism. Tóth László 495

TÖRTÉNETI IRODALOM. 495. és később a gubernium korában az ország közéletében s végül minő volt itt nálunk a románok társadalmi, gazdasági és kulturális helyzete. E tekintetben igen helyesen hivatkozik román politikusok nyilatkozataira, a melyek azt hangoztatják, hogy az erdélyi románság mindenben felette áll romániai fajtestvéreinek. Jancsó ezen fejezetek után áttér a Comnène által kiadott térképsorozat ismertetésére ; kimutatja a szerző teljes tudatlanságát és tájékozatlanságát s megvilágítja azt a czélzatosságot is, a melylyel a románság statisztikáját a magyarság és szászság rovására meghamisította. Függelékül közli a Comnène-féle térképeket is, a melyek természetesen a szerző felfogásának megfelelően készültek, de adja a hiteles történeti adatoknak megfelelő helyes térképeket is, hogy egyszerű összehasonlítás útján bárki is meggyőződhessék arról a módszerről, a melylyel ellenfeleink dolgoznak. —ch —e» Juhász Kálmán: A temesi bánsági püspökség terve a XVIII.. században. (Megjelent a Katholikus Szemle 1920. évfolyamának 594—603. lapjain, valamint különlenyomatban is.) A szerző érdemes munkát végzett a jelen kis értekezés közreadásával, a melynek határozott érdeme, hogy új adatokkal világítja meg az udvari kamarának és a haditanácsnak azt a tervét, hogy a visszacsatolás után egész 1778-ig a csanádi püspökségnek Maroson túli részeit el akarták szakítani a Maroson inneni részektől s belőle önálló bánsági püspökséget alkotni, hogy a politikai separatiót így az egyházival is mindjobban támogassák és megerősítsék. Ez a czélzat kifejezésre jut úgy a püspököket kinevező királyi okiratokban, mint a plébániák betöltésében, a melyet a kamara földesúri jogon magának tartott fenn. Ez a visszás és úgy az egyházi, mint a magyar nemzeti érdeket mélyen sértő állapot csak a témesi bánságnak végleges visszacsatolásával 1778-ban szűnt meg. Juhász dolgozatának szomorú actualitást kölcsönöz az egyházmegye jelenlegi három részre tagoltsága, mely a magyar katholicismusnak és a magyar nemzeti eszmének egy évezreden át annyit szenvedett végvárát, a csanádi püspökséget és egyházmegyét egy líjabb, súlyos, de adja Isten, hogy csak igen rövid ideig tartó megpróbáltatásnak veti alá. Dr. T. L-Erich W. Meyer: Staatstheorien Papst Innocenz' III. A. Marcus und E. Webers Verlag in Bonn. 1920. 8° 50 1. A pápaság és császárság évszázados küzdelme a világuralomért egyik kiemelkedő pontját kétségkívül III. Incze idejé-