Századok – 1919-1920
Tárcza - Hivatalos Értesítő - 419
A MAGYARORSZÁGI JÁNOS-LOVAGOK A XVI. SZÁZADBAN. 479 Ezzel bezárul a győri rendház története is. Az 1562. évi április hó 23-án Nagyszombatban tartott egyházmegyei zsinaton való részvételre jogosult egyházi testületekről készült lajstrom szerint a győri János-lovagok főnöke távol volt s a soproni rendház főnöke is csak képviselő útján vett részt a zsinaton.1 Maga a rendház valószínűleg az 1566-ban dühöngött tűzvész alkalmával pusztult el.2 A Jánoslovagok temploma is még Győrnek török kézbe jutását megelőzőleg elpusztult, mert az 1592. évi szeptember hó 23-án Rómában kelt consistoriumi előterjesztés szerint Győrött csak két templom állott fenn, a székesegyház és a Szent István tiszteletére szentelt templom, melyet a protestánsok foglaltak el.8 Dalmady Sebestyén Székesfehérvár elfoglalása, után előbb Győrbe, majd innen a János-lovagok levéltárával együtt Pozsonyba költözött. Mivel ekkor úgy a győri, mint a soproni rendházzal egybe Kötött javadalmaknak volt gazdája, Dalmady Sebestyén egyelőre hajléktalan maradt. A soproni praeceptoratust ekkor Benedek esperes haszonélvezte. 1551-ben végre sikerült Dalmady Sebestyénnek a soproni rendházhoz tartozó javadalmakat megszerezni. A mint átvette a soproni javadalmakat, nyomban hozzáfogott a magyarországi rendtartomány ügyeinek rendezéséhez. 1551. évi decz. hó 22-én megjelenvén a poszonyi káptalan előtt, úgy a jeruzsálemi Szent János-lovagrend, mint a vránai perjelség nevében tiltakozik a rend birtokainak bármi okból és bárki által történt elfoglalása ellen.4 Rendkívül érdekes ez a tiltakozó levél, mert felsorolja mindazokat a rendházakat és a rend mindazon birtokait, a melyekről Dalmadynak közvetlen tudomása volt. A tiltakozó levélből rögtön meglátszik, hogy Dalmadynak nem volt alkalma a lovagrend birtokaira vonatkozó okleveleket alapos tanulmányozás tárgyává tenni. A vránai perjelségen kívül csupán a székesfehérvári, az esztergomi, a győri és a soproni conventekről volt tudomása, a lovagrend nagykiterjedésű birtokai közül pedig csak 26 van megnevezve a tiltakozó levélben, pedig csak a székesfehérvári rendházhoz tartozó birtokok közül eddigelé mintegy 90 ismeretes, melyből 1 Péterffy Károly : Sacra Concilia. II. 149. 2 Karvasy Ágoston : Győr városa története. Magyar Akadémiai Értesítő. 1862. évi. 288. 3 Koller József : História Episcopatus Quinque Ecclesiarum. VI. 357. — ... Ceterae quae olim aderant modo dirutae reperiuntur. 4 Egyháztörténelmi Emlékek. V. 629—630. 1.
