Századok – 1919-1920
Tárcza - Hivatalos Értesítő - 419
468 DR. REISZIG EDE. elzálogosított.1 Ekkor a ravasz Tahy János, hogy a vránai perjelség birtokaiból mégis némi hasznot húzzon, azokat 12.ooo írtért Zrínyi Miklósnak, a szigetvári hős atyjának zálogosította el, a ki Bozsjakovinát is megszerezte, a melyet Karlovics János bán engedett át neki, kinek nővérét Ilonát, Zrínyi Miklós még 1509-ben nőül vette. Szlavónia és Horvátország ellenpárti rendei megunván a testvérharczot, már 1530-ban egyévi fegyverszünetre léptek, melynek folyamán a két párt megkezdte a tanácskozásokat. E tanácskozásokat a Ferdinánd-pártiak közül Pekri Lajos, János király párthívei közül Tahy János és Erdődy Simon zágrábi püspök vezették. Következményükkép Erdődy Simon püspök már az 1533. év tavaszán Ferdinándhoz pártolt s csakhamar követte őt Tahy János is. Mivel azonban a vránai perjelség birtokai úgyszólván semmi jövedelmet nem hajtottak, mert a perjelség minden birtoka zálogban volt, Tahy, a mint újból Ferdinándhoz pártolt, nem is tett lépéseket arra, hogy a kormányzói tisztséget visszaszerezze, sőt a kormányzói czímet, melyet Ferdinánd király Török Bálintnak adományozott, sem használta többé.2 Ferdinánd az 1535. évi július hó 26-án Bécsben kelt adománylevelével felhatalmazta Enyingi Török Bálintot, hogy a vránai perjelség birtokait a Zrínyiektől, a kik azokat 13.000 magyar forintért zálog czímén bírták, saját pénzén kiválthassa, egyúttal arról is biztosította, hogy e birtokokat mindaddig úgy ő, mint örökösei megtarthatják, míg a kiváltásukért fizetett összeget vissza nem kapták.3 Az ugyané napon kelt oklevél szerint Ferdinánd király a vránai perjelséget Enyingi Török Bálint fiának, Jánosnak adományozta azzal a feltétellel, hogy felserdülvén, a Jánoslovagrendbe lép s addig a vránai perjelségi birtokokat atyja kezelte volna mint kormányzó. Egyúttal utasította Zrínyi Jánost és testvérét Zrinyi Miklóst, hogy a perjelség birtokait adják át Török Bálintnak. Augusztus hó 29-én pedig megbízta a zágrálji káptalant, hogy az ő számlájára fizessék ki a perjelségi birtokokon levő zálogkölcsönt és vegyék át a Zrínyiektől a perjelség birtokait. 1 Országos Levéltár. N. r. a. Fasc. 15 : 43. 2 Tahy János 1536 nov. 10-én Alsó-Stubiczán húnyt el. Tetemei az ottani, ma már rombadőlt templom sírboltjában pihennek. Tahy István : Tahyak és azokkal rokon családok. 70. 3 Bunyitay V., Rapaics R., Karácsonyi J. : Egyháztört. Emlékek. III. 41.
