Századok – 1919-1920

Tárcza - Hivatalos Értesítő - 419

A MAGYARORSZÁGI JÁNOS-LOVAGOK A XVI. SZÁZADBAN. 465 van kárhoztatva, elhagyta a várost és Csurgóra vonult. Itt értesült arról, hogy nov. n-én János vajdát Székesfehérvárott királylyá koronázták s Zápolyai János Frangepán Kristófot a maga számára megnyervén, egész Szlavónia és az ezzel szomszédos vármegyék, ezek között Somogy is, a hol a vránai perjelségnek nagykiterjedésű birtokai voltak, Zápolyai Jánoshoz csatlakoztak.1 Zápolyai János magyar királylyá történt koronáztatásának hírére Ferdinánd is gyorsabb cselekvésre határozta el magát. Még november havában pártjának főembereivel Bécsben, illetőleg Köpcsényben (Moson vármegye) szerződéseket kötött, a melyekben a szerződő urakat biztosítja, hogy ha királylyá választása körüli buzgalmukért bármi kárt szenvednének, ezt nekik megtéríti, elvett javaikat két év alatt visszaszerzi vagy értük mást ad, a koronára háramló egyházi és világi birtokokat pedig első sorban nekik adományozza, egyúttal pedig Tahy Jánosnak 1800 aranyat ígért bizonyos kiszabott határidő alatt folyósítani,8

viszont Tahy 500 lovas azonnali kiállítására kötelezte magát. Tahy egyúttal biztosítékot nyert, hogy azon összeg erejéig, mely a kiállítandó lovassága hópénzéből elmaradna, az elmaradt hópénz kárpótlásakép Rakonok várát (Rakovac) fogja zálogba kapni.3

Mindezen ígéretek daczára Tahy János, főleg Frangepán Kristóf, továbbá sógora Erdődy Péter és ennek testvére Erdődy Simon zágrábi püspök rábeszélésének engedve, még az 1526. év vége felé Zápolyai Jánoshoz pártolt, a ki őt a vránai perjelség kormányzói tisztében megerősítette. Ettől kezdve Tahy Zápolyai János király zászlósurai között foglal helyet. 1527. évi január hó 5-én Frangepán Kristóffal együtt, a kit Zápolyai János király horvát-tótdalmát bánná nevezett ki, a szlavóniai rendek Dombrón megtartott gyűlésén elnökölt. Az 1527. évi márczius hó 17-ére Budára egybehívott országgyűlésen ott találjuk a zászlósurak között.4

Az 1527. év tavaszán, mint Zápolyai 1 Tahy István : Tahyak és azokkal rokon családok. 60—65. Monumenta Spectantia Históriám Slavorum Meridionalium. XXXIII. 28—30. * A szerződés keltekor 900 aranyat, egy hó leforgása alatt ismét 900 aranyat. 3 Jászay Pál : A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 197—200. 1. * Fraknói Vilmos : Magyar Országgyűlési Emlékek. I. 81—82-.. -99—100. 1. Századok, 1920. VII—X. füzet. 30