Századok – 1919-1920

Tárcza - Hivatalos Értesítő - 419

466 DR. REISZIG EDE. János király egyik hadvezére kezd szerepelni. Ily minőségben hagyta meg neki a király ez év ápril hó i-én, hogy az aparóczi kastély átadása iránt kiadott parancsának érvényesítése érdekében nyújtson segédkezetet.1

. Midőn Frangepán Kristóf bán, János király drávántúli főkapitánya 1527. évi szeptember hó 27-én Varasdnál halálosan megsebesült, a sereg vezérletét Tahy vette át, de mivel ő nem volt népszerű, a sereg csakhamar elszéledt. 1528-ban még mint János király híve, Erdődy Simonnal együtt elűzte a Zágrábot ostromló német—spanyol sereget. A harcztéren szerzett érdemeit királya ismételten bőkezűen jutalmazta. 1527-ben Esztergomban kelt adománylevelével a pozsegavármegyei Badjinec várost adományozta neki.2 1527 nyarán azonban Ferdinánd jutott túlsúlyra. Buda elfoglalása után (aug. 20) Ferdinánd hadai minden oldalról támadólag léptek fel János király hívei ellen, a kiket a Tiszántúlra és Erdélybe szorítottak vissza. A november 3-án Székesfehérvárt megtartott koronázás utáni országgyűlés Tahy Jánost névszerint is felszólította, hogy tegyen hűségesküt Ferdinándnak, különben hűtlenség bűnébe esik. Ferdinánd Magyarországba történt bejövetele után különös figyelmet tanúsított a János-lovagrend iránt, hogy a még fennálló rendházak tagjainak hűségét biztosítsa. 1527 november 9-én Székesfehérvárott megerősíti Mátyás királynak Győrött i486, évi június hó 24-én és II. Lajos királynak 1524. évi július hó 2-án a győri rendház részére kiállított adományleveleit.4

1528. évi márczius hó 3-án Óvárott átírja és újra megerősíti V. István királynak 1272-ben kelt kiváltságlevelét, a melyben a János-lovagrend székesfehérvári conventjét és annak népeit minden vám és 1 Hazai Okmánytár. II. 439. E kastélyt Korlathovith György még a mohácsi vész utáni időkben is kezében tartotta, noha annak átadására még II. Lajos királytól nyert utasítást, sőt egyre zsarolta, fosztogatta a bélai apátság jobbágyait és egyháznemeseit. Tolnai Máté pannonhalmi főapát és Körmendi Balázs bélai apát 1527. év elején a királyhoz fordultak panaszaikkal, a ki ápril hó i-én Budáról rendeletet intézett Frangepán Kristóf bánhoz, hogy Korlathovithot kényszerítsék Aparócz és tartozékainak visszaadására. 2 Tahy István : Tahyak és azokkal rokon családok. 67. 1. 3 Acsády Ignácz : Magyarország háromrészre szakadásának története. Mill. Tört. V. 54. 4 Czech János : Diplomatarium Comitatus Jaurinensis. I. 235. Kézirat a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában. —- Fuxhoffer—Czinár : Monasteriologia. II. 152.