Századok – 1919-1920
Tárcza - Hivatalos Értesítő - 419
458 DR. RE ISZIG EDE. Egyfelől a hadiszolgálattól való húzódozás, másfelől pedig, hogy a perjelség birtokai után mégis némi jövedelmet biztosítson magának, Barácsi Mátyást arra indították, hogy Tahy János, akkoriban még jajczai bánnal 1522. évi aug. hó 11-én a pozsegai káptalan előtt a perjelségi birtokok ügyében egyezségre lépjen. Az egyezséglevél szerint Tahy János néhai Beriszló Péter által elzálogosított birtokok és várak közül Barácsi Mátyás kérésére saját pénzén többet kiváltott s a visszaváltott várak fenntartására a perjelnek több ízben pénzt kölcsönzött, mely eddig összesen 12.000 frtot tett ki. Ezen összeg fejében viszont a perjel átengedte neki Pekrecz várát,1 továbbá Rassa2 (Racsa), Lesnekhegy3 és Zlobochyna4 nevű birtokot Szlavóniában, Csurgó várát Somogyban,6 Krassó kastélyt,® úgyszintén a Szent Márton nevű birtokrészt7 a rajta levő curiával együtt Baranyában. Továbbá a perjelségnek Tahy kezében levő összes birtokait és mindazokat a jószágokat, a melyeket Tahy János a jövőben kiváltand. A vránai perjelség mindezen birtokait Tahy mindaddig haszonélvezi, míg a vránai perjel a 12.000 forint zálogösszeget le nem fizeti. II. Lajos király, tekintettel arra, hogy a vránai perjelség birtokai még jobban szét ne daraboltassanak s a perjelség birtokai után a honvédelmi kötelezettségek pontosan teljesíttessenek, Barácsi Mátyás és Tahy János jajczai bán között kötött szerződést 1522. évi október hó 10-én Prágában megerősítette, a királyi jóváhagyás azonban kikötötte, 1 Pakrácz ma Pozsega vármegyében, 1. dr. Csánki Dezső : Kőrös vármegye a XV. században. Értek. T. XV. köt. 42.104. 2 Racsa a középkorban mezőváros, a mai Belovár-Kőrös vármegyében. Dr. Csánki Dezső i. m. 22. 1. 3 Alkalmasint a középkori Kőrös vármegyéhez tartozott, mert ott találjuk Lesnekmelléke falut is. Dr. Csánki Dezső i. m. 124. 1. 4 Zlobochyna (Szlobocsina) Orbova (a mai Vrbova) és Szkrabutnok (ma Szkrabutnik) vidékén feküdt, Pozsegától délnyugatra. Csánki Dezső : Magyarország Történelmi Földrajza. II. 397., 427. 8 Csurgó, a Janos-lovagrend legrégibb birtokainak egyike. Első ízben III. Béla király által a székesfehérvári János-lovagok részére kiállított megerősítőlevélben fordul elő. 1405-ben már a vránai perjelség birtoka. (Fejér X. 4. 389.) 6 Bonahida-Krassó, a mai Verőcze vármegyében, Valpótól délnyugatra, Hrkanovczi vidékén, váráról már 1506-ban emlékeznek meg az oklevelek. Csánki Dezső u. ott II. 475. Országos Lev. Dl. 21.535. 7 Nekcse-Szent Márton. Eredetileg a Templomos-rendé volt s e rend eltörlése után szállott a János-lovagok birtokába. A mai Verőcze vármegye területén feküdt. Csánki D. i. m. II. 511.
