Századok – 1919-1920

Tárcza - Hivatalos Értesítő - 419

A MAGYARORSZÁGI JÁNOS-LOVAGOK A XVI. SZÁZADBAN. 459 liogy a mennyiben a 12.000 forint zálogösszeg akár Tahy Jánosnak, akár nejének vagy gyermekeinek visszafizettetnék, ezek kötelesek lesznek a kezeikben levő perjelségi birtokokat mind visszaadni. A királyi jóváhagyás egyúttal még azt is kiköti, hogy Tahy János vagy utódai a zálogban levő perjelségi jószágokból a rendes hasznon kívül más jövedelmeket nem szedhetnek, azokat el nem adhatják és el nem zálogosíthatják s a perjelségi birtokokon levő népeket ne sanyargassák.1 Ettől kezdve Tahy János, mint a vránai perjelség jószágainak kormányzója szerepel. Tahy János a Tahvári, Gradischai (Gradistyei) és Tarkeői Tahy-család gorbonoki ágából származott. Neje Ztrezemlyei György jajczai bán (1494—1515) leánya, Magdolna volt, a kitől három gyermeke született : Ferencz, György és Anna. Mikor Tahy János a vránai perjelség birtokait átvette, neve már jól ismert volt a délvidéki harczokban. 1519-ben a király neki és Keglevics Péternek a jajczai bánságot ajánlotta fel, de ők e rendkívül válságos időkben csak úgy voltak hajlandók a jajczai báni tisztet elvállalni, ha egyidőre az aparóczi kastélynak és a hozzátartozó javaknak ők veszik hasznát. Ezt a kastélyt, mely eredetileg a bélai apátsághoz tartozott, még II. Ulászló király adományozta Tolnai Máté pannonhalmi főapátnak és a conventnek. Tolnai azonban bizonyos adósságok törlesztése czéljából az aparóczi várkastélyt 1517-ben Korlatovith Györgynek és gyermekeinek adta zálogba. II. Lajos király sürgetéseinek engedve Máté főapát - és conventje hozzájárultak ahhoz, hogy Korlatovith György a nála zálogban levő aparóczi várkastélyt a jajczai bánoknak átengedje,2

de Korlatovith nem volt hajlandó Aparóczot kiadni, noha a király 1521. évi január hó 17-én szigorúan meghagyta neki, hogy Barácsi Mátyás budai várgazda és vránai perjel jelenlétében megtartott elszámolás után bocsássa a várkastélyt a főapát kezére, mert ha ellenszegül, fegyverrel fogják a várkastély átadására kényszeríteni. De ennek a királyi rendeletnek sem lett foganatja. így Tahy Jánosnak és Keglevics Péternek mégsem sikerült Aparóczot birtokukba venni.3 1 Országos Levéltár. Dl. 23.657. Megvan a Hevenessi-féle gyűjteményben is. T. XXXVI. 238. s Pannonhalmi Szent Benedek-rend története. XII/B. 466— 467. — III. 150. — III. 720—721. 3 Pannonhalmi Szent Benedek-rend története. XII/B. 467. — III. 151.